Mit mond a Biblia tartsd távol a gonoszt – Az összes bibliai igevers arról tartsd távol a gonoszt

Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek tartsd távol a gonoszt

A zsoltárok könyve 37 : 1 – 40
1 Dávidé. Ne bosszankodj a gonoszok miatt, ne irigykedj azokra, akik lopnak, csalnak és hazudnak!
2 Mert hirtelen meghalnak, ahogy a füvet lekaszálják, hamar elhervadnak, mint a virágok.
3 Te csak bízz az Örökkévalóban, és tedd meg, ami helyes, akkor megmaradsz a földön, és az Örökkévaló jósága mindennel ellát.
4 Gyönyörködj az Örökkévalóban, akkor megadja szíved kéréseit!
5 Bízd rá minden dolgodat, benne bízz, majd ő véghezviszi:
6 nyilvánvalóvá teszi igazságodat, és jogodra fényt derít.
7 Nyugodj meg, és várd az Örökkévalót! Ne bosszankodj, mikor a gonoszoknak valami sikerül, ne mérgelődj, ha tervük megvalósul!
8 Csillapodj le, nyugodj meg! Ne haragod vezessen, abból csak baj származna!
9 Mert a gonoszok mind elpusztulnak, de akik az Örökkévalót várják, öröklik a földet.
10 Még egy kis idő, és a gonoszok eltűnnek, akárhogy keresed, többé nem találod őket!
11 De a szelídek és alázatosak öröklik a földet, élvezik a békességet és bőséget.
12 A gonoszok terveket szőnek az igazak ellen, és fogukat csikorgatják dühükben.
13 De az Úr nevet rajtuk, mert tudja, hogy közeleg büntetésük napja!
14 Kardjukat emelik a gonoszok, és nyilaikkal céloznak, hogy az alázatosokat megöljék, elpusztítsák az igazakat.
15 De kardjuk saját szívükbe hatol, és íjuk eltörik!
16 Többet ér a kevés az igaz kezében, mint a nagy vagyon, amelyet gonoszok gyűjtenek rakásra.
17 Mert a gonoszok hatalma megtörik, de az igazakat az Örökkévaló támogatja.
18 Az Örökkévaló ismeri az igazakat, akiknek öröksége mindig megmarad,
19 nem vallanak szégyent, még nehéz időkben sem, jóllaknak éhínség idején is.
20 De elpusztulnak a gonoszok mind, és az Örökkévaló ellenségei, mint virágok a mezőn! Bizony, eltűnnek, mint a szétfoszló füst!
21 A gonoszok kölcsönkérnek, de vissza nem adják, az igaz pedig jó szívvel és bőkezűen adakozik.
22 Akiket az Örökkévaló megáld, öröklik a földet, akiket pedig megátkoz, kipusztulnak róla.
23 Akinek útja tetszik az Örökkévalónak, annak lépéseit ő irányítja.
24 Az ilyen ember, ha elesik is, nem marad a földön, mert az Örökkévaló kézen fogja és felsegíti.
25 Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva, sem, hogy gyermekei koldultak volna.
26 Az igaz ember egész életében bőkezűen adakozik, gyermekei pedig áldottak.
27 Kerüld el a gonoszt, tedd meg, ami helyes, akkor biztonságban lakhatsz örökké!
28 Mert az Örökkévaló szereti az igazságos ítéletet, soha nem hagyja el hűséges követőit. Megőrzi őket örökké, de a gonoszok utódait kiirtja.
29 Az igazak öröklik a földet, és rajta laknak örökké.
30 Bölcsen szól az igaz, és igazságosan ítél,
31 Istenének törvényét hordozza szívében, ezért nem ingadoznak léptei.
32 Leselkedik a gonosz az igazra, meg akarja ölni,
33 de az Örökkévaló nem adja kezébe. Nem ítéli el az igazat, mikor ítéletre kerül.
34 Várd az Örökkévalót, és maradj meg útján, akkor ő felemel, és öröklöd a földet. Bizony, meglátod, hogy mind kiirtja a gonoszokat róla!
35 Láttam egy erőszakos, gonosz embert: olyan erős volt, mint egy terebélyes fa.
36 De egyszerre eltűnt: néztem, és nincs többé! Kerestem, de sehol sincs!
37 De nézd csak az igaz embert, figyeld meg a becsületesek sorsát! Mert a jövő a békességet szerető embereké.
38 A bűnösök pedig kipusztulnak a Földről, a gonoszokat mind kivágják.
39 Az igazakat pedig megmenti az Örökkévaló, biztos menedékváruk ő minden bajban.
40 Az Örökkévaló megsegíti és megmenti az igazakat, megszabadítja őket a gonoszoktól, megvédi őket, mert hozzá menekülnek.

Máté evangéliuma 6 : 13
13 Ne engedd, hogy kísértésekkel próbára tegyenek bennünket, és szabadíts meg minket a gonosztól!«

Máté evangéliuma 6 : 9 – 13
9 Inkább így imádkozzatok: »Atyánk, aki a Mennyben vagy, legyen megszentelve a neved!
10 Jöjjön el királyi uralmad, és akaratod teljesüljön itt a Földön is, ahogy a Mennyben teljesül!
11 A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
12 Bocsásd meg a bűneinket, ahogyan mi is megbocsátottunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek!
13 Ne engedd, hogy kísértésekkel próbára tegyenek bennünket, és szabadíts meg minket a gonosztól!«

Jeremiás próféta könyve 33 : 3
3 kérdezz tőlem, Jeremiás, és válaszolok neked: nagy és hozzáférhetetlen titkokat mutatok, amelyeket máskülönben nem tudhatsz.”

A zsoltárok könyve 121 : 7
7 Megőriz téged az Örökkévaló minden bajtól, bizony, megőrzi lelkedet!

Máté evangéliuma 11 : 28
28 „Jöjjetek közel hozzám mind, akik belefáradtatok súlyos terheitek cipelésébe! Nálam megnyugvást találtok.

Máté evangéliuma 18 : 20
20 Mert, amikor ketten vagy hárman egységre jutnak az én nevemben, akkor én is ott vagyok közöttük.”

A zsoltárok könyve 91 : 1 – 16
1 Aki a Felséges rejtekhelyén lakik, a Mindenható árnyékában nyugszik az, teljes biztonságban.
2 Azt mondom az Örökkévalónak: „Te vagy Istenem, bízom benned! Te vagy erős kőváram, benned védelmet találok!”
3 Akkor ő kiment a rejtett csapdából, megment a halálos járványtól,
4 szárnyával betakar, mint fiókáit a madár, és tollai alatt védelmet találsz. Hűsége lesz pajzsod és páncélod.
5 Nem kell félned éjjel a váratlan támadástól, sem nappal a lesből kilőtt nyíltól,
6 sem a homályban lopakodó, halálos járványtól, sem a délben támadó hirtelen haláltól!
7 Még ha ezerszám hullanak is melletted, s tízezren a közeledben, téged akkor is elkerül a pusztító.
8 Bizony, meglátod ezt a saját szemeddel! Előtted büntetik meg a gonoszokat!
9 Mivel ezt mondtad: „Erős kőváram az Örökkévaló, a Felséges a menedékem!”
10 Ezért nem ér el téged a veszedelem, s otthonodnak a pusztítás közelébe sem jöhet.
11 Hiszen az Örökkévaló parancsolt felőled, s melléd rendelte angyalait, hogy őrizzenek minden utadon.
12 Kezükben hordoznak, hogy meg ne üsd lábad a kőben.
13 Bizony, oroszlán és vipera fölött jársz, letaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt!
14 Az Örökkévaló mondja rólad: „Mivel ragaszkodsz hozzám, és szeretsz, megmentelek. Mivel jól ismersz engem, magasra emellek.
15 Mikor kiáltasz hozzám, felelek. Veled vagyok, mikor bajok vesznek körül, kimentelek, és fölemellek!
16 Hosszú élettel teszlek megelégedetté, és megmutatom neked szabadításomat.”

Ézsaiás próféta könyve 58 : 9
9 Akkor, ha segítségül hívod az Örökkévalót, ő meghallja, és válaszol neked. Mikor hozzá kiáltasz, azt mondja: »Itt vagyok!« Ha egymást le nem igázzátok, ha másokra ujjal nem mutogatsz, ha beszéddel sem támadsz senkire,

Pál levele a filippiekhez 3 : 14
14 Azért küzdök, hogy elérjem a célt, és megkapjam a győztesnek járó mennyei jutalmat, hiszen Isten erre hívott el bennünket a Krisztus Jézusban.

Lukács evangéliuma 10 : 19
19 Figyeljetek rám! Igaz, hogy hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon tapossatok, s ez a hatalom nagyobb, mint az ellenség minden ereje, és semmi sem árthat nektek.

Péter első levele 5 : 7
7 Minden gondotokat bízzátok rá, mert ő gondot visel rátok!

Pál levele a rómaiakhoz 11 : 19 – 22
19 Lehet, hogy így gondolkoztok: „Azért törték le az ágakat, hogy minket beoltsanak az olajfába.”
20 Ez igaz, de gondoljátok meg, hogy azokat a hitetlenségük miatt törték le, és ti is csak a hitetek által maradhattok meg. Ezért ne legyetek büszkék, hanem istenfélők!
21 Mert ha Isten nem kímélte meg az olajfa saját ágait a hitetlenségük miatt, akkor titeket sem fog kímélni, ha nem hisztek.
22 Ismerjétek fel azért, hogy Isten nemcsak jóságos, hanem szigorú is! Szigorú azokhoz, akik elestek, hozzátok viszont mindaddig jó, amíg megmaradtok Isten jóságában. Ha nem, akkor titeket is letör arról a fáról, mint azokat az előző ágakat.

A zsoltárok könyve 69 : 30 – 31
30 Akkor majd énekkel dicsérem Isten nevét, és hálaadással dicsőítem őt!
31 Hiszen az Örökkévalónak jobban tetszik a dicséret, mint az oltáron égő ökrök és bikák!

A zsidókhoz írt levél 11 : 1 – 40
1 Hinni pedig azt jelenti, hogy bizonyosak vagyunk abban, amit remélünk. Aki hisz valamiben, az meg van győződve arról, hogy az a dolog valóságosan létezik, annak ellenére, hogy nem látja.
2 Hitük miatt voltak olyan kedvesek Isten számára mindazok, akik a régi korokban hitben előttünk jártak.
3 Hitünk által értjük meg, hogy a világmindenséget Isten a kimondott szava által teremtette, és hogy a láthatókat a láthatatlan dolgokból hozta elő.
4 Hite által vitt Istennek Ábel olyan áldozatot, amelyet Isten szívesen fogadott, s amely jobb volt, mint Kain áldozata. Így lett Ábel Isten számára elfogadhatóvá. Bár Ábel meghalt, a hite által még ma is szól hozzánk!
5 Énókot a hite miatt emelte fel Isten magához a földről. A földön többé senki sem találta Énókot, aki sohasem találkozott a Halállal. Az Írások azt mondják róla, hogy még mielőtt Isten felvitte volna, Énók megbizonyosodott arról, hogy Isten a kedvét leli benne.
6 Hit nélkül ugyanis nem lehet Isten tetszését elnyerni. Aki Istenhez közeledni akar, annak hinnie kell, hogy Isten létezik, és abban is, hogy Isten megjutalmazza az őt keresőket.
7 Isten előre figyelmeztette Nóét azokról a közelgő dolgokról, amelyeket akkor még nem lehetett látni. Nóé pedig hittel fogadta Isten szavát, és istenfélelemmel engedelmeskedett: felépítette a Bárkát mind saját maga, mind a családja megmentésére. Ezzel a tettével egyrészt rábizonyította a kortársaira a hitetlenségüket, másrészt pedig méltónak bizonyult arra, hogy az Istenben való hite és bizalma alapján Isten elfogadja őt.
8 Ábrahám is a hite által engedelmeskedett, amikor Isten hívta, hogy költözzön egy másik országba. Elindult, bár fogalma sem volt róla, hol van az az ország, csak azt tudta, hogy Isten neki ígérte örökségül.
9 Miután odaért, ugyancsak a hite által lakott azon a megígért földön, de csak úgy, mintha menekült lett volna egy idegen országban. Sátorban lakott, akárcsak Izsák és Jákób, akiknek Isten ugyanazt az ígéretet tette.
10 Azért vándorolt, mert hittel várta azt a várost, amelynek alapja szilárd, és amelyet maga Isten tervezett és épített.
11 Sárának egészen addig még nem született gyermeke, és már túl öreg volt ahhoz, hogy szüljön. Ábrahám hite által Sára mégis képessé vált arra, hogy gyermeket foganjon és szüljön. Ugyanis Isten ezt előre megígérte Ábrahámnak, aki teljesen megbízott benne.
12 Így történt, hogy ettől az egyetlen férfitől, Ábrahámtól — aki akkor már közel volt a halálhoz — olyan sokan származtak, mint égen a csillagok, vagy mint tengerparton a homokszemek.
13 Ezek az emberek mind hitben éltek és haltak meg, de életükben nem kapták meg mindazt, amit Isten nekik ígért. Csak távolról látták azokat, és már előre örültek az ígéretek jövendő beteljesülésének. Nyíltan megvallották, hogy idegenek és jövevények, akik csak átutazóban vannak a Földön.
14 Ezzel azt is kifejezték, hogy várják és keresik a saját hazájukat.
15 Mert, ha abba az országba kívánkoztak volna vissza, ahonnan eljöttek, bőven lett volna idejük, hogy visszatérjenek oda.
16 Ők azonban sokkal jobbat kívántak: olyan ország után vágyakoztak, amely a Mennyben van. Ezért Isten sem szégyelli, hogy őt Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének nevezzék, mert valóban elkészítette számukra azt a mennyei várost!
17 [17-18] Ábrahámot a hite tette képessé arra, hogy a fiát, Izsákot az oltárra tegye. Isten ezzel tette próbára Ábrahámot, hiszen azt mondta neki: „Izsákon keresztül származnak majd az utódaid.” Bár ezt ígérte neki, Ábrahám mégis kész volt arra, hogy egyetlen fiát feláldozza.
18
19 Ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy Isten még a halálból is fel tudja támasztani Izsákot. Amikor Isten megállította Ábrahámot, és nem engedte, hogy Izsákot ténylegesen feláldozza, az valóban olyan volt, mintha Izsák feltámadt volna.
20 Izsák is a hite által nézett a messzi jövőbe, amikor megáldotta a fiait, Jákóbot és Ézsaut.
21 A haldokló Jákób is hittel áldotta meg József mindkét fiát, és botja végére támaszkodva imádkozott.
22 Élete végén József is hittel beszélt arról, hogy Izráel népe majd egyszer ki fog vonulni Egyiptomból, és még arról is rendelkezett, hogy akkor majd hová temessék el a csontjait.
23 Hitük által bátorodtak fel Mózes szülei, hogy újszülött fiukat három hónapos koráig rejtegessék, hiszen látták, milyen gyönyörű a kis Mózes, és nem féltek a király parancsának ellene szegülni.
24 Amikor Mózes felnőtt, hite által utasította vissza, hogy a fáraó leánya gyermekének tekintsék.
25 Inkább vállalta a közösséget Isten népével, és velük együtt a szenvedést is, mint hogy Egyiptomban a bűn pillanatnyi örömeit élvezze.
26 A Messiáshoz hasonlóan ő is úgy tartotta, hogy Isten népéhez tartozni és az ezzel járó megvetést elviselni többet ér, mint Egyiptom összes kincse — mivel arra a jutalomra tekintett, amelyet Istentől várt.
27 Hitére támaszkodva hagyta ott Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan.
28 Mózes hittel készítette el a páskabárányt és kente be az ajtófélfákat vérrel, hogy a Pusztító ne nyúlhasson Izráel elsőszülött fiaihoz.
29 Hit által tudott az egész nép is átkelni a Vörös-tengeren, amikor Mózes vezette őket. Úgy mentek át a tengeren, mintha csak a szárazon jártak volna! Amikor pedig az egyiptomiak is megpróbálták ugyanezt, mind belefulladtak a tengerbe.
30 Izráel népének a hite által dőltek le Jerikó falai, miután hét napon keresztül körüljárták a várost.
31 Hite miatt menekült meg Ráháb, a prostituált: nem ölték meg, mint a többi engedetlent. Ráháb ugyanis jó szívvel befogadta a házába az izráeli kémeket.
32 Szükség van-e még további példákra? Nincs elég idő, hogy Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról is beszéljek.
33 Nekik valóban erős hitük volt! Hitük által országokat hódítottak meg, igazságosan uralkodtak, megkapták Isten ígéreteit, bezárták az oroszlánok száját,
34 eloltották a dühöngő tüzet, megmenekültek a kard általi haláltól, felerősödtek a gyengeségből, hősökké lettek a csatában és megfutamították az ellenséges seregeket.
35 Asszonyok a hitük által visszakapták halottaikat, akik újra életre keltek. Másokat megkínoztak, mert visszautasították a szabadulást, hogy majd jobb feltámadásban legyen részük.
36 Egyeseket kigúnyoltak és megkorbácsoltak, másokat megbilincseltek és börtönbe zártak.
37 Voltak, akiket kövekkel dobáltak halálra, másokat kettéfűrészeltek, vagy karddal öltek meg. Egyesek közülük csupán báránybőr, vagy kecskebőr ruhát viseltek, bujdostak, és szegénységben éltek. A többiek gonoszul bántak velük és elnyomták őket.
38 Pusztákon és a hegyek között bujdostak, barlangokban és földbe vájt odúkban rejtőztek. Rájuk nem volt méltó a világ!
39 Bár a hitük miatt mindannyian kedvesek voltak Isten számára, mindeddig még nem kapták meg, amit Isten ígért nekik.
40 Isten ugyanis valami jobbat tervezett a számunkra, ezért a hitnek ezek a hősei is csak velünk együtt fogják elérni a tökéletességet.

Pál második levele a korinthusiakhoz 5 : 9 – 10
9 de akár ebben a testben élünk, akár hazaköltözünk, arra törekszünk, hogy az Úr kedvében járjunk.
10 Mert kivétel nélkül mindannyiunknak oda kell állnunk Krisztus ítélőszéke elé! Ott fogja mindenki megkapni, amit megérdemel, aszerint, hogy ebben a földi testben mit tett: jót, vagy rosszat.

Jakab levele 4 : 2
2 Nagyon kívántok megszerezni bizonyos dolgokat, de nem kapjátok meg. Ezért gyilkoltok, irigykedtek, és mégsem tudjátok megszerezni, amit annyira akartok. Veszekedtek és harcoltok, mégsem kapjátok meg, mert nem kéritek.

Jakab levele 5 : 16
16 Ezért valljátok be egymásnak a bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok, mert az igazságos ember erőteljes imádsága hatalmas dolgokra képes.

Márk evangéliuma 12 : 1 – 44
1 Ezután Jézus jelképes történetek segítségével kezdte tanítani őket. Ezt a példázatot mondta nekik: „Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette, elkészítette a szőlőtaposó helyet, és őrtornyot is épített. Majd az egészet gazdálkodóknak adta bérbe, és elutazott egy másik országba.
2 Szüret idején elküldte egyik szolgáját, hogy hozza el a termésből a tulajdonosnak járó részt.
3 De a bérlők megfogták a szolgát, megverték, és üres kézzel küldték vissza.
4 Ezután a gazda egy másik szolgáját küldte el hozzájuk. A bérlők őt is megverték, a fejét betörték, és gyalázatosan bántak vele.
5 Majd a gazda küldött egy harmadik szolgát is, akit a bérlők meggyilkoltak. Ezután még sok más szolgáját is elküldte. Volt közülük, akit a bérlők megvertek, másokat pedig meggyilkoltak.
6 Végül a gazda már nem tudott mást küldeni, csak a saját fiát, akit nagyon szeretett. Utoljára tehát őt küldte el, és azt gondolta: »A fiamat talán mégis meg fogják becsülni!«
7 De a bérlők ezt mondták egymásnak: »Nézzétek, ő a szőlőskert örököse! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!«
8 Azzal megfogták a fiút, megölték, majd kidobták a szőlőskertből.
9 Mit gondoltok, mit fog tenni ezután a tulajdonos? Eljön, elpusztítja a bérlőket, a szőlőskertet pedig másoknak adja!
10 Vagy talán nem olvastátok, mit mond az Írás? »Éppen az a kő lett a sarokkővé, amelyet az építők félredobtak.
11 Az Örökkévaló tette sarokkővé, mi pedig csodáljuk!«”
12 A vallási vezetők megértették, hogy ezt a történetet Jézus valójában róluk mondta. Szerették volna letartóztatni, de nem merték, mert féltek a nép haragjától. Így hát otthagyták, és elmentek.
13 Később a vallási vezetők Jézushoz küldtek néhány férfit a farizeusok és a Heródes-pártiak közül. Az volt a szándékuk, hogy kérdéseikkel csapdába csalják, hátha mond valamit, amit felhasználhatnak ellene.
14 Ezért megkérdezték: „Mester, tudjuk, hogy becsületes vagy, és nem törődsz azzal, hogy mások mit gondolnak rólad. Tudjuk, hogy nem vagy részrehajló, és Isten útját az igazságnak megfelelően tanítod. Helyes-e, hogy adót fizessünk a császárnak, vagy nem?”
15 Jézus azonban átlátott a képmutatásukon, és így válaszolt: „Képmutatók! Megpróbáltok csapdába csalni?! Mutassatok csak egy ezüstpénzt, hadd lássam!”
16 Kezébe adtak egy érmét, ő pedig ezt kérdezte tőlük: „Kinek a képmása és a felirata van rajta?” Azok válaszoltak: „A császáré.”
17 „Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré; és Istennek, ami Istené!” — felelte Jézus. Emiatt nagyon elcsodálkoztak Jézuson.
18 Ezután néhány szadduceus jött Jézushoz. (Ők azok, akik azt tanítják, hogy nincs feltámadás.) Megkérdezték Jézust:
19 „Mester, Mózes azt parancsolta nekünk, hogy ha egy házas férfi gyermektelenül hal meg, akkor a fiútestvére vegye feleségül a meghalt férfi özvegyét. Így köteles gondoskodni arról, hogy meghalt testvérének mégis legyen utódja.
20 Volt egyszer hét fiútestvér. Az első megnősült, de gyermektelenül halt meg.
21 A második feleségül vette a testvére özvegyét, de ő is gyermektelenül halt meg. Majd a harmadik testvérrel is ugyanez történt.
22 Így a hét testvér sorra feleségül vette az asszonyt, de egyiknek sem született gyermeke. Végül az asszony is meghalt.
23 A feltámadáskor melyiküknek lesz a felesége? Hiszen mind a hét testvérnek a felesége volt!”
24 Jézus így válaszolt nekik: „Azért vagytok ilyen súlyos tévedésben, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát.
25 Hiszen a feltámadás után már senki sem nősül meg, sem nem megy férjhez. Akik feltámadnak, olyanok lesznek, mint az angyalok a Mennyben!
26 Ami pedig a halottak föltámadását illeti, nem olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten az égő bokornál? Azt mondta: »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«.
27 Márpedig Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké! Tehát, valóban súlyos tévedésben vagytok.”
28 Volt ott egy törvénytanító is, aki végighallgatta a beszélgetésüket. Mivel látta, hogy Jézus jól megfelelt a szadduceusoknak, megkérdezte tőle, hogy melyik a legfontosabb parancs a Törvényben.
29 Jézus így felelt: „A legfontosabb parancs ez: »Halld meg, Izráel népe! Istenünk, az Örökkévaló az egyetlen Isten!
30 Szeresd hát az Örökkévalót, Istenedet teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel és minden erőddel!«
31 A második legfontosabb parancs pedig ez: »Úgy szeresd embertársadat, mint saját magadat!« Ezeknél nincs nagyobb parancs.”
32 A törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Mester, hogy az Örökkévaló az egyetlen Isten. Valóban nincs más rajta kívül.
33 Minden véres- és égőáldozatnál fontosabb, hogy az Örökkévalót, Istenünket egész szívünkkel, gondolkodásunkkal és minden erőnkkel szeressük, meg az is, hogy úgy szeressük embertársainkat, mint saját magunkat.”
34 Jézus látta, hogy a törvénytanító belátásra jutott, és ezt mondta neki: „Nem vagy messze Isten Királyságától.” Ezután senki sem mert több kérdést feltenni Jézusnak.
35 Amikor Jézus a Templom területén tanított, felvetett egy kérdést: „Hogyan mondhatják a törvénytanítók, hogy a Messiás Dávid fia?
36 Hiszen maga Dávid mondta a Szent Szellem által: »Így szólt Uramhoz az Örökkévaló: Ülj mellém jobb felől, amíg ellenségeidet hatalmad alá kényszerítem!«
37 Dávid Urának nevezi a Messiást, de akkor hogyan lehet a Messiás Dávidnak a fia?” A nagy sokaság örömmel hallgatta Jézust.
38 Amikor tanított, Jézus ezt mondta: „Óvakodjatok azoktól a törvénytanítóktól, akik szeretnek előkelő ruhában járni; szívesen veszik, ha tisztelettel köszöntik őket az utcán;
39 szeretik elfoglalni a legelőkelőbb helyeket a zsinagógában, és az ünnepi vacsorákon;
40 kiforgatják az özvegyasszonyokat a vagyonukból; és a látszat kedvéért hosszasan imádkoznak. Ők fogják a legsúlyosabb ítéletet kapni.”
41 Jézus leült a templomi persellyel szemben, és figyelte, hogyan dobják bele adományaikat az emberek. Sokan a gazdagok közül nagy összegeket adtak.
42 Majd jött egy szegény özvegyasszony, aki csak egy kevés aprópénzt dobott bele.
43 Jézus ekkor magához hívta tanítványait, és ezt mondta: „Igazán mondom, hogy ez az özvegyasszony többet dobott a perselybe, mint bárki más.
44 A többiek mind a fölöslegükből adakoztak. Ő pedig nagy szegénysége ellenére mindent odaadott, amije csak volt, még a betevő falatjára való pénzét is.”

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *