Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek hajvágás
Pál első levele a korinthusiakhoz 11 : 14
14 Vagy nem arra tanít benneteket a természet is, hogy szégyen az, ha egy férfi hosszú hajat visel,
Mózes harmadik könyve 19 : 27
27 Ne vágjátok rövidre a hajatokat a halántékotokon, és a szakállatok szélét se csúfítsátok el!
Pál első levele a korinthusiakhoz 11 : 13 – 15
13 Döntsétek el magatok, illik-e, hogy az asszony fedetlen fejjel imádkozzon Istenhez?
14 Vagy nem arra tanít benneteket a természet is, hogy szégyen az, ha egy férfi hosszú hajat visel,
15 a nőnek pedig ékessége a hosszú haja? Hiszen ez a természet adta fátyol a fején!
Pál első levele a korinthusiakhoz 11 : 1 – 34
1 Kövessétek tehát a példámat, ahogy én is követem Krisztust!
2 Dicsérlek benneteket, hogy minden dologban emlékeztek rám, és hűségesen követitek mindazt, amire tanítottalak benneteket.
3 Azt akarom azonban, hogy értsétek meg: Krisztus a „feje” minden férfinak, a férj „feje” a feleségének, Krisztusnak pedig az Atya-Isten a „feje”.
4 Ezért minden férfi, aki befedett fejjel imádkozik, vagy prófétál, szégyent hoz arra, aki az ő „feje”.
5 Ha viszont egy asszony fedetlen fejjel imádkozik, vagy prófétál, akkor szégyent hoz arra, aki az ő „feje”. Hiszen, ha nem fedi be a fejét, az olyan, mintha kopaszra nyírták volna!
6 Mert ha valamelyik nő nem takarja be a fejét, akkor akár le is nyírathatja a haját. De ha szégyen lenne a számára kopaszra nyírt fejjel járni, akkor inkább takarja be a fejét!
7 A férfinak azonban nem illő, hogy befedje a fejét. Miért? Mert a férfit Isten úgy teremtette, hogy őrá hasonlítson, és a dicsőségét tükrözze. Ehhez hasonlóan a feleség is a férje dicsőségét tükrözi.
8 Mert nem a férfi származik az asszonyból, hanem az asszony a férfiból.
9 Nem a férfit teremtette Isten az asszony számára, hanem az asszonyt a férfi számára.
10 Ezért szükséges, hogy az asszony takarja be a fejét valamivel, és így jelezze, hogy valakinek a hatalma és védelme alatt áll. Ez szükséges az angyalok miatt is.
11 Az Úrban azonban az asszony sem független a férfitől, és a férfi sem független az asszonytól.
12 Mert egyfelől az asszony a férfiból származik, másfelől viszont az asszonyok szülik a férfiakat. Valójában mind a kettő Istentől származik.
13 Döntsétek el magatok, illik-e, hogy az asszony fedetlen fejjel imádkozzon Istenhez?
14 Vagy nem arra tanít benneteket a természet is, hogy szégyen az, ha egy férfi hosszú hajat visel,
15 a nőnek pedig ékessége a hosszú haja? Hiszen ez a természet adta fátyol a fején!
16 Ha pedig valaki ebben a dologban továbbra is vitatkozni akar, tudja meg, hogy sem mi, sem az Isten gyülekezetei nem értünk egyet vele.
17 A következő dologban, amelyben most rendelkezem, nem tudlak benneteket megdicsérni. Mert amikor összejöttök, annak több a kára, mint a haszna!
18 Először is, úgy hallom, hogy amikor a helyi gyülekezetben összejöttök, akkor is csoportokra váltok szét. Azt hiszem, ez valóban így is van.
19 Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy különböző szakadások történjenek közöttetek, hiszen így válik mindenki előtt nyilvánvalóvá, hogy kik azok, akik ezt a próbát kiállták.
20 Amikor tehát összegyűltök, valójában nem is az Úrvacsorában vesztek részt,
21 hiszen, amikor leültök enni, mindegyikőtök a saját ételét eszi, amelyet otthonról hozott. Így azután az egyik éhes marad, a másik pedig lerészegedik.
22 Hát nincs saját otthonotok, hogy ott egyetek és igyatok? Ennyire lebecsülitek Isten gyülekezetét, és meg akarjátok szégyeníteni a szegényeket? Mit mondjak erre? Megdicsérjelek benneteket? Ezért biztosan nem!
23 Mert én közvetlenül az Úrtól kaptam, amire titeket is tanítottalak: az Úr Jézus azon az éjszakán, amikor kiszolgáltatták, fogta a kenyeret,
24 s miután hálát adott Istennek, megtörte, és ezt mondta: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek ti is — így emlékezzetek rám!”
25 Ugyanígy, a vacsora után felemelte a borral teli poharat, és ezt mondta: „Ez a pohár bor az Új Szövetséget jelenti, amely akkor lép életbe, amikor a véremet, vagyis az életemet értetek adom áldozatul. Ezt tegyétek ti is — így emlékezzetek rám, valahányszor ebből isztok!”
26 Így tehát, amikor esztek ebből a kenyérből és isztok ebből a borból, akkor valójában az Úr Jézus halálát hirdetitek. Ezt pedig mindaddig tegyétek, amíg az Úr maga vissza nem jön!
27 Aki tehát nem úgy eszik a kenyérből, vagy nem úgy iszik az Úr poharából, ahogy az méltó az Úrhoz, az vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28 Ezért mindenki vizsgálja meg magát, csak azután egyen abból a kenyérből és igyon abból a pohár borból.
29 Mert aki úgy eszi és issza, hogy nem becsüli meg az Úr testét és annak jelentőségét, az ítéletet hoz magára.
30 Ezért van köztetek sok gyengélkedő és beteg, és sokan ezért haltak meg.
31 Ha alaposan megvizsgálnánk magunkat, akkor nem kellene ítélet alá kerülnünk.
32 Amikor azonban az Úr ítél meg, akkor azért fegyelmez bennünket, hogy megmutassa a helyes utat, és hogy ne kelljen véglegesen elítélnie bennünket a hitetlenekkel együtt.
33 Ezért testvéreim, ha összejöttök, hogy az Úrvacsorában részt vegyetek, várjátok meg egymást!
34 Ha valaki olyan éhes, hogy nem tud a többiekre várni, az előbb egyen otthon, hogy ne ítélet származzon abból, ha összejöttök! A többi kérdést majd akkor beszéljük meg, ha meglátogatlak titeket.
A zsoltárok könyve 40 : 1 – 17
1 A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára. Várva vártam az Örökkévalót, s ő lehajolt hozzám, meghallotta segélykiáltásomat.
2 Kiemelt a sírgödörből, a pusztulásból, kihúzott a sárból, sziklára állított, megerősítette lépteimet.
3 Új éneket adott számba: Istenünk dicséretét. Sokan látják ezt, tisztelik és félik az Örökkévalót, és bíznak benne!
4 Milyen boldog és áldott, aki az Örökkévalóban bízik, aki nem fordul gonosz szellemekhez, sem hamis istenekhez.
5 Ó, Örökkévaló, Istenem, milyen sok csodálatos dolgot tettél! Milyen nagyszerű terveid vannak velünk, alig tudjuk megérteni! Újra és újra ezekről beszélek, nem tudok betelni velük!
6 Uram, te nem gyönyörködsz véresáldozatban, vagy ételáldozatban! De fülemet megnyitottad, hogy megértsem: nem égőáldozat, sem vétekáldozat, amit kívánsz.
7 Ekkor azt mondtam: „Jövök, ahogy a könyvtekercsben írva van rólam!
8 Minden vágyam, hogy akaratod teljesítsem, Istenem, hiszen tanításod a szívemben hordozom.
9 Igazságosságod örömhírét hirdetem a nagy gyülekezetben. Örökkévaló, te tudod, hogy örökké hirdetni fogom, nem hallgatok el!
10 Nem titkoltam el jóságod tetteit. Hangosan hirdettem hűséges szereteted és szabadításod mindenkinek. Nem titkoltam el kegyelmed és hűségedet, mikor szóltam a nagy gyülekezetben!
11 Örökkévaló, ne vond meg tőlem irgalmadat, kegyelmed és igazságod őrizzen szüntelen!”
12 Gonoszok sokasága vett körül, számba se vehetem őket. Utolértek bűneim, hogy felnézni sem merek, több van belőlük, mint hajszál a fejemen. Minden bátorságom elhagyott!
13 Kérlek, Örökkévaló, szabadíts meg! Siess hozzám, segíts, ne késs!
14 Szégyenüljenek meg, zavarodjanak össze, akik életemre törnek! Hátráljanak meg, fussanak el szégyenükben, akik vesztemet kívánják!
15 Némuljanak el szégyenükben, akik gúnyolnak engem!
16 De akik téged keresnek, Uram, örüljenek és vigadjanak! Akik szeretik szabadításodat, hadd mondják újra és újra: „Milyen hatalmas az Örökkévaló!”
17 Én ugyan szegény és erőtlen vagyok, mégis gondomat viseled, Uram! Te vagy Segítőm és Szabadítóm, ó, Istenem, ne késs!
Leave a Reply