Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek állatok a halál után
A prédikátor könyve 3 : 19 – 20
19 Hiszen ugyanaz a sors vár emberre és állatra. Meghal az egyik is, meghal a másik is. Mert egyiket is, másikat is ugyanaz az életadó lehelet élteti. Mikor azonban meghalnak, nincs semmi különbség az élettelen ember és állat között! Bizony, ez is mind hiábavalóság!
20 Mindegyik ugyanarra a helyre jut, mert mindkettő a föld porából lesz, és végül ugyanúgy porrá lesz az ember is, az állat is.
Jób könyve 12 : 10
10 Az ő kezében van minden élőlény lelke, minden embernek ő ad leheletet.
A prédikátor könyve 12 : 7
7 a test pedig visszatér a földbe, ahonnan származik, a szellem meg Istenhez, aki adta!
Ézsaiás próféta könyve 11 : 6 – 9
6 Uralma alatt farkas és bárány együtt lakik, a párduc és kecskegida együtt heverésznek, a borjú, oroszlán és hízott birka együtt legelnek, s egy fiúcska terelgeti őket.
7 Tehén és medve együtt legelésznek, s kicsinyeik békésen játszanak egymással. Az oroszlán is szénát eszik, mint az ökör.
8 A csecsemő nyugodtan játszik a viperalyuknál, a kisgyermek bátran nyúl a mérges kígyóhoz,
9 mert szent hegyemen senki sem árt a másiknak, se nem pusztít. Mert az Örökkévaló ismeretével betelik a föld, ahogy a tengert a víz beborítja.
Lukács evangéliuma 3 : 6
6 hogy mindenki meglássa az Istentől származó üdvösséget!«”
A prédikátor könyve 3 : 21
21 Ugyan ki a megmondhatója, hogy az ember éltető lehelete halála után felfelé száll-e, s vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e a földbe?
A zsoltárok könyve 36 : 6
6 Igazságosságod oly magas, mint Isten hegyei, ítéleteid mélységesek, mint a tenger! Te viselsz gondot emberre, állatra, Örökkévaló!
A példabeszédek könyve 12 : 10
10 Az igaz ember jól bánik még az állataival is, de az istentelennek még a „jóindulata” is kegyetlenség.
Mózes első könyve 1 : 30
30 A föld összes állatainak pedig a zöldellő növényeket adom táplálékul. A mezei vadaknak, az égi madaraknak, és minden egyéb szárazföldi állatnak, amelyben az élet lehelete van, odaadtam a föld összes zöld növényét, hogy azt egyék.”
Pál levele a rómaiakhoz 8 : 19 – 26
19 Mert az egész teremtett világ feszült figyelemmel várja, hogy Isten nyilvánosságra hozza és láthatóvá tegye, hogy kik az ő fiai.
20 Azért várja ennyire, mert a teremtett világ az elmúlás hatalma alá van kényszerítve. Nem önként, hanem Isten akarata szerint, aki így rendelkezett. Ugyanakkor a teremtett világ is abban a reményben él,
21 hogy a romlás rabszolgaságából fel fog szabadulni, és ugyanazt a dicsőséges szabadságot fogja élvezni, amelyben Isten gyermekei élnek.
22 Jól tudjuk, hogy mind a mai napig az egész teremtett világ úgy nyög és vajúdik, mint a szülő asszony.
23 De nem csak a teremtett világ, hanem mi magunk is ugyanígy sóhajtozunk. Pedig mi előleget kaptunk a Szent Szellemből! Mégis sóhajtozva várjuk a testünk megváltását, hogy ezzel teljesen Isten fiaivá váljunk.
24 A teljes üdvösségünk ugyanis magában foglalja ezt a reménységet, a testünk megváltását is. Ezt azonban még nem láthatjuk. Ha már látható lenne, akkor nem kellene remélni.
25 Mivel azonban olyan valamit remélünk, amit még nem látunk, várjunk rá türelmesen!
26 Hasonlóképpen a Szent Szellem is segítségünkre siet abban, amiben erőtlenek vagyunk. Hiszen sokszor még azt sem tudjuk, hogy miért és hogyan imádkozzunk. A Szent Szellem azonban maga könyörög értünk, szavakkal ki sem fejezhető sóhajtásokkal.
János evangéliuma 3 : 18
18 Aki hisz a Fiúban, azt nem fogják elítélni. De aki nem hisz benne, az máris elmarasztaló ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
Leave a Reply