Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek tehetség
Máté evangéliuma 25 : 14 – 30
14 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta.
15 Egyiküknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott.
16 Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele.
17 Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert.
18 Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét.
19 Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel.
20 Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«
21 Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
22 Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!«
23 Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
24 Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot.
25 Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«
26 Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?!
27 Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!«
28 Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van!
29 Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.
30 Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«”
Pál levele a rómaiakhoz 12 : 6
6 Különböző ajándékokat kaptunk aszerint, hogy Isten mire adott nekünk kegyelmet. Használjuk hát ezeket! Ha például valaki a prófétálás ajándékát kapta, akkor a hite mértéke szerint használja ezt az ajándékot!
Jakab levele 1 : 17
17 Minden jó dolog és tökéletes ajándék felülről jön, attól, aki az égitestek Teremtője. Ő mindig ugyanaz, és nem változik — nem úgy, mint az égitestek fénye.
Máté evangéliuma 5 : 14 – 16
14 Ti vagytok a világosság az egész világ számára. A hegy tetejére épített várost sem lehet elrejteni.
15 Ugyanígy, aki olajmécsest gyújt, nem rejti edény alá, hanem a mécstartóra teszi, hogy mindenkinek világítson, aki a házban van.
16 Így ragyogjon a világosságotok az embereknek: hadd lássák, milyen jó, amit tesztek, és dicsérjék érte Mennyei Atyátokat!”
Mózes második könyve 35 : 10
10 Akik közöttetek jól értenek a különböző mesterségekhez, jöjjenek, és készítsenek el mindent, amit az Örökkévaló parancsolt:
Máté evangéliuma 6 : 1 – 34
1 „Vigyázzatok, hogy ne az emberek szeme láttára tegyetek jót! Ne azért tegyétek, hogy mindenki lássa, különben nem kaptok semmi jutalmat Mennyei Atyátoktól!
2 Ha adsz valamit a szegényeknek, ne kürtöld szét a hírét, hogy mindenki rád figyeljen! Ezt a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék és tiszteljék őket! Igazán mondom nektek: ezzel már meg is kapták az összes jutalmukat.
3 Te azonban úgy adakozz a szegényeknek, hogy még a bal kezed se tudja, mit ad a jobb kezed!
4 Amit adsz, azt titokban add! Mennyei Atyád, aki jól látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd érte.”
5 „Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek felállni és hangosan imádkozni a zsinagógában és az utcasarkon, hogy mindenki lássa és hallja őket! Igazán mondom nektek: ezzel már meg is kapták az összes jutalmukat.
6 Amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtót, és titokban imádkozz Mennyei Atyádhoz! Ő látja, amit titokban teszel, és megjutalmaz érte!
7 Amikor imádkoztok, ne legyetek bőbeszédűek, mint azok, akik nem ismerik Istent, és azt hiszik, hogy akkor teljesül a kérésük, ha sokszor ismételgetik.
8 Ne utánozzátok őket! Mennyei Atyátok jól tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek tőle.
9 Inkább így imádkozzatok: »Atyánk, aki a Mennyben vagy, legyen megszentelve a neved!
10 Jöjjön el királyi uralmad, és akaratod teljesüljön itt a Földön is, ahogy a Mennyben teljesül!
11 A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
12 Bocsásd meg a bűneinket, ahogyan mi is megbocsátottunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek!
13 Ne engedd, hogy kísértésekkel próbára tegyenek bennünket, és szabadíts meg minket a gonosztól!«
14 Mert ha megbocsátjátok az embereknek bűneiket, akkor Mennyei Atyátok is megbocsát nektek.
15 De ha nem bocsátotok meg másoknak, akkor Mennyei Atyátok sem bocsát meg nektek.”
16 „Amikor böjtöltök, ne legyen szomorú az arcotok, mint a képmutatóké, akik elgyötört arckifejezésükkel mutatják, hogy böjtölnek. Igazán mondom nektek: ezzel már meg is kapták az összes jutalmukat.
17 Te azonban úgy öltözz és viselkedj, hogy
18 senki se vegye észre, amikor böjtölsz! Csak Mennyei Atyád lássa, aki titokban figyel, s ő majd megjutalmaz.”
19 „Ne a földön gyűjtsetek magatoknak kincseket, ahol elpusztítja a moly, a rozsda, vagy ellopják a tolvajok és a betörők!
20 Inkább a Mennyben gyűjtsetek kincseket, mert ott sem moly, sem rozsda nem teszi tönkre, sem a tolvajok nem lopják el!
21 Mert ahol az értékeid vannak, oda húz a szíved.
22 Egész lényedet a tekinteted világítja meg. Ezért, ha jóindulattal és adakozásra készen tekintesz az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság.
23 Ha viszont önző és zsugori módon nézel rájuk, akkor egész lényed elsötétül. Ha pedig a tekinteted, vagyis a mécsesed elsötétül, akkor valóban nagy sötétségbe kerültél!
24 Egyetlen szolga sem szolgálhat egyszerre két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhatjátok egyszerre Istent és a Pénzt!”
25 „Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit fogtok enni és inni, se testetek miatt, hogy mibe fogtok öltözködni! Hiszen nagyobb dolog életet adni, mint az ételről gondoskodni! Nagyobb dolog testet alkotni, mint ruhát készíteni!
26 Figyeljétek meg az égi madarakat! Nem vetnek, nem aratnak, élelmet sem gyűjtenek magtárba — Mennyei Atyátok mégis táplálja őket. Ti azonban sokkal értékesebbek vagytok, mint a madarak!
27 Ki tudná közületek aggodalmaskodásával akár csak egy órával is meghosszabbítani az életét?
28 Miért aggódtok a ruhák miatt? Figyeljétek meg a mezőn a vadvirágokat, hogyan növekednek, pedig nem fáradoznak, hogy ruhát készítsenek maguknak!
29 Mégis azt mondom nektek, Salamon király a dicsősége csúcsán sem öltözködött olyan szépen, mint ezek közül bármelyik.
30 Látjátok, ezek a növények ma még virágzanak, holnapra pedig már elszáradnak, és a tűzbe dobják őket, Isten mégis milyen gyönyörűen öltözteti őket! Mennyivel inkább fog titeket öltöztetni?! Ne legyetek hát kishitűek!
31 Ne aggódjatok, és ne kérdezzétek: »Mit fogunk enni, és mit fogunk inni?«, vagy: »Mibe öltözzünk?«
32 Azok törtetnek szüntelen ilyen dolgok után, akik nem ismerik Istent. Mennyei Atyátok jól tudja, hogy mindezekre szükségetek van.
33 Isten Királyságával és azzal törődjetek, amit Isten igazságossága kíván — erre törekedjetek mindenek előtt! Isten pedig majd törődik azzal, amire szükségetek van.
34 Ne aggódjatok tehát a holnap miatt! A holnap majd magával hozza az új gondokat és az új megoldásokat is. Minden napnak elég a maga gondja-baja.”
A zsoltárok könyve 150 : 1 – 6
1 Dicsérjétek az Örökkévalót! Dicsérjétek Istent szentélyében! Dicsérjétek őt hatalma helyén, a Mennyben!
2 Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan!
3 Dicsérje őt a trombita hangja, dicsérje lant és hárfa zengése!
4 Dicsérjétek dobokkal és tánccal, dicsérjétek húros hangszerekkel és fuvolával!
5 Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek hangos cintányérral!
6 Aki csak él, mind dicsérje az Örökkévalót! Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Péter első levele 4 : 10
10 Mindegyikőtök kapott valamilyen szellemi ajándékot Istentől. Ezzel az ajándékkal szolgáljátok egymást, mint hűséges szolgák, akik Isten sokféle kegyelmével jól gazdálkodnak!
Jeremiás próféta könyve 1 : 4 – 19
4 Az Örökkévaló megszólított:
5 „Mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek téged. Még meg sem születtél, én már különválasztottalak magamnak, hogy a nemzetek prófétája legyél.”
6 De én ezt válaszoltam: Jaj, Örökkévaló Úr Isten! Nem vagyok én járatos a nyilvános beszédben, még olyan fiatal vagyok!
7 Akkor az Örökkévaló ezt felelte: „Ne mondd, hogy túl fiatal vagy, csak menj, ahová küldelek, és mondd el mindazt, amit parancsolok!
8 Ne félj azoktól, akikhez menned kell, mert én vagyok veled, hogy megmentselek a kezükből!” — az Örökkévaló mondja ezt neked.
9 Majd az Örökkévaló kinyújtotta kezét, megérintette a számat, és ezt mondta: „Saját szavaimat adtam most a szádba!
10 Ezáltal a mai napon felvigyázóvá teszlek, nemzetek és királyságok fölé állítalak, hogy gyökerestül kitépj, lerombolj, elpusztíts, szétszórj, s hogy építs fel, és ültess el.”
11 Majd az Örökkévaló ezt kérdezte tőlem: „Jeremiás, mit látsz?” Mandulafa ágát — feleltem.
12 „Helyes — mondta az Örökkévaló —, jól láttad, mert én éberen őrködöm azon, hogy amit mondok, azt véghez is vigyem.”
13 Másodszor is megkérdezett az Örökkévaló: „Jeremiás, most mit látsz?” Látok egy forrongó üstöt, amely észak felől éppen errefelé készül kiömleni — válaszoltam.
14 Akkor az Örökkévaló ezt mondta: „Igen, észak felől tör a veszedelem az ország egész népére.
15 Mert idehívom az északi királyságok összes nemzetségeit — mondja az Örökkévaló. — El is jönnek, királyaik felállítják trónjaikat Jeruzsálem falaival és kapuival szemben, és megostromolják a várost. Sőt, Júda összes többi városát is megostromolják.
16 Én pedig ítéletet mondok a városaitok fölött, minden gonoszságukért: mivel elhagytak engem, más isteneknek vittek illat-áldozatot, és saját kezük alkotásait imádták.
17 Jeremiás, készülj föl, indulj el, és hirdesd ki nekik mindazt, amit neked parancsolok! Meg ne rémülj tőlük, különben én rémítelek meg általuk!
18 Lásd, én ma fallal körülvett erős várrá, vasoszloppá és bronzfallá teszlek téged az egész országgal: Júda királyaival, fejedelmeivel, papjaival és egész népével szemben!
19 Bár harcolnak majd ellened, de nem tudnak legyőzni, mert én vagyok veled, és megmentelek” — mondja az Örökkévaló.
Az apostolok cselekedetei 2 : 1 – 47
1 Mindannyian együtt voltak akkor is, amikor elérkezett a Pünkösd ünnepe.
2 Hirtelen zúgás hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek.
3 Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire.
4 Ekkor betöltötte őket a Szent Szellem. Mind más-más nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szent Szellem adta kinek-kinek, hogy mit mondjon.
5 Az ünnepre sok istenfélő zsidó gyűlt össze Jeruzsálemben a világ minden tájáról.
6 Amikor meghallották ezt a zúgást, mindenfelől odagyűltek az emberek, és nagyon meglepődtek, mert mindenki a saját anyanyelvén hallotta őket beszélni.
7 A csodálkozástól magukon kívül voltak, és azt mondták: „Hát nem mind Galileából valók ezek, akik itt beszélnek?
8 Hogyan lehet, hogy mind a saját nyelvünkön halljuk őket?
9 Hiszen vannak itt közöttünk pártusok, médek és elámiták. Jöttek Mezopotámiából, Júdeából, Kappadóciából, Pontuszból és Kis-Ázsiából,
10 Frígiából, Pamfíliából, Egyiptomból, Líbia Ciréné melletti vidékéről és Rómából is.
11 Vannak közöttünk, akik zsidónak születtek, és vannak, akik felvették ezt a vallást. Kréta szigetéről is jöttek, és vannak itt arabok is. Mégis mindannyian a saját nyelvünkön halljuk, amit ők Isten csodálatos dolgairól mondanak.”
12 Mind nagyon csodálkoztak, és zavartan kérdezték egymástól: „Mit jelentsen ez?”
13 Mások azonban gúnyolódtak: „Biztosan túl sok édes bort ittak.”
14 Ekkor Péter a többi tizenegy apostollal együtt felállt, és hangosan így szólt az összegyűltekhez: „Zsidó testvéreim, és ti mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok! Kérlek, figyeljetek rám, hadd mondjam el nektek, mit jelent ez!
15 Nem részegek ezek, mint ahogy ti gondoljátok — hiszen még csak reggel kilenc óra van! —,
16 hanem az történik most, amit Jóel próféta előre megmondott:
17 »Azt mondja Isten: az utolsó napokban majd kiárasztom Szellemem minden emberre, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, a fiatalok látomásokat látnak, az öregek pedig álmokat álmodnak.
18 Azokban a napokban szolgáimra is kiárasztom Szellememet, férfiakra is, meg nőkre is, és ők is prófétálni fognak.
19 Fönt az égben csodákat mutatok, lent a Földön meg jeleket: vért, tüzet és füstfelhőket.
20 A Nap elsötétedik, a Hold pedig vérvörös lesz. Azután jön el az Örökkévaló hatalmas és dicsőséges napja.
21 De mindenki üdvözül, aki az Örökkévalót hívja segítségül.«
22 Izráeli férfiak, hallgassatok rám! A Názáret városából való Jézus olyan férfi volt, akit Isten maga igazolt és ajánlott nektek azok által a csodák, erők és jelek által, amelyeket ő vitt véghez közöttetek Jézuson keresztül. Mindannyian láttátok ezeket a csodálatos dolgokat, és magatok is jól tudjátok, hogy mindez igaz.
23 Jézust a kezetekbe adták, ti pedig gonoszok segítségével keresztre feszítve megöltétek. Isten azonban előre tudta, hogy ez így lesz, mert minden az ő terve szerint történt.
24 Jézus elszenvedte a halál fájdalmát, de Isten feltámasztotta őt, mert lehetetlen volt, hogy a Halál fogva tartsa.
25 Hiszen Dávid is ezt mondja róla: »Mindig az Örökkévalót látom magam előtt: itt van a jobb oldalamon, hogy biztonságban legyek.
26 Ezért örül a szívem, és nyelvem boldogan szól. Még testem is abban a reménységben él,
27 hogy nem hagysz a Halál birodalmában , nem engeded, hogy Szented teste a sírban pusztuljon el.
28 Megmutattad nekem az életre vezető ösvényeket, közel jössz hozzám, és betöltesz örömmel.«
29 Testvéreim, nyíltan megmondhatom nektek, hogy Dávid, aki őseink közé tartozott, meghalt, eltemették, és a sírja itt van Jeruzsálemben mind a mai napig.
30 Ő azonban próféta volt, és tudta, hogy Isten megígérte neki, sőt meg is esküdött rá, hogy egyik leszármazottját teszi királlyá Dávid trónján.
31 Mivel Dávid ezt előre látta, ezért a Messiás feltámadásáról beszélt, amikor azt mondta: »Nem maradt a Halál birodalmában, és teste nem pusztult el a sírban.«
32 Így tehát nem Dávid, hanem Jézus az, akit Isten feltámasztott a halálból! Erről mi mindnyájan tanúskodunk.
33 Azután Jézust a legmagasabb helyre emelte fel Isten: jobb keze felől maga mellé ültette. Ekkor Jézus megkapta az Atyától a megígért Szent Szellemet, akit most kiárasztott. Ez történik most a ti szemetek láttára, és ezt halljátok.
34 Hiszen nem Dávid ment fel a Mennybe, amint ő maga mondta: »Így szólt az Örökkévaló az én Uramhoz: Ülj mellém, a jobb oldalamra,
35 amíg ellenségeidet hatalmad alá kényszerítem!«
36 Ezért tudja meg Izráel egész népe, hogy Isten Úrrá és Messiássá tette azt a Jézust, akit ti a keresztfán megöltetek. Ehhez semmi kétség nem fér!”
37 Ezek a szavak úgy szíven találták őket, hogy azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Akkor most mit tegyünk, testvérek?”
38 Péter erre így válaszolt: „Térjetek vissza Istenhez, és merítkezzetek be mindannyian Jézus, a Messiás nevébe. Isten meg fogja bocsátani bűneiteket, és megkapjátok a Szent Szellem ajándékát.
39 Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, meg azoknak is, akik távol vannak — mindenkinek, akit Istenünk, az Örökkévaló magához hív.”
40 Péter még sok egyebet is mondott nekik, hogy figyelmeztesse és biztassa őket: „Meneküljetek ki ebből a gonosz nemzedékből!”
41 Akik elfogadták Péter beszédét, még azon a napon bemerítkeztek. Így körülbelül háromezren csatlakoztak hozzájuk.
42 Ezek kitartóan foglalkoztak az apostolok tanításával, részt vettek a közösségben és a kenyér megtörésében , és együtt imádkoztak.
43 Az apostolok által sok jel és csoda történt, ezért mindenkiben Isten iránti félelem és tisztelet támadt.
44 A hívők egy akaraton voltak, és amijük csak volt, mindent közösnek tekintettek.
45 Akiknek valami vagyonuk volt, eladták, és az árát szétosztották a testvérek között. Mindenkinek annyit adtak, amennyire szüksége volt.
46 Napról napra rendszeresen összegyűltek a Templomban. Otthonaikban megtörték a kenyeret, őszinte szívvel és boldog örömmel együtt ettek, és
47 dicsérték Istent. Még azok is kedvelték őket, akik nem tartoztak közéjük. Az Úr pedig napról napra gyarapította a csoportot olyanokkal, akik üdvösségre jutottak, és csatlakoztak hozzájuk.
Leave a Reply