Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek rossz napja van
Jakab levele 1 : 2 – 7
2 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek,
3 hiszen tudjátok, hogy ezek a nehézségek az Istenben való bizalmatokat és hiteteket teszik próbára. Ha pedig a hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket.
4 Az állhatatosságban azonban egészen a célig tartsatok ki! Akkor lesztek majd érettek és tökéletesek, akikben nincs semmi hiányosság.
5 Ha valakinek bölcsességre van szüksége, egyszerűen csak kérje Istentől, és meg fogja kapni! Hiszen Isten mindenkinek örömmel, nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad.
6 Viszont aki kér tőle valamit, az bizalommal kérjen, ne kételkedve! Aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket a szél ide-oda dobál.
7 Az ilyen ember ne is remélje, hogy megkapja, amit az Úrtól kér,
Jeremiás próféta könyve 29 : 11
11 Hiszen én jól tudom, mit tervezek a számotokra — mondja az Örökkévaló —, s ezek a tervek békességről és felvirágzásról szólnak, nem pedig nyomorúságról és bajról. Olyan jövőt szántam nektek, amelyben jót várhattok.
Pál első levele a korinthusiakhoz 10 : 13
13 Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatásnak legyetek kitéve. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.
Pál második levele Timóteushoz 3 : 1 – 5
1 Értsd meg, hogy az utolsó időkben nehéz lesz helytállni.
2 Az emberek ugyanis énközpontúak lesznek, akik csak magukat és a pénzt szeretik; dicsekvők lesznek és büszkék, akik gonosz dolgokat mondanak másokról; szüleiknek nem engedelmeskednek; hálátlanok és istentelenek.
3 Hiányozni fog belőlük a mások iránti szeretet, nem akarnak majd megbocsátani, szívesen mondanak rosszat másokról, mértéktelenek és féktelenek lesznek, akik gyűlölik a jót.
4 Elárulják majd a barátaikat, gondolkodás nélkül vakmerően cselekszenek, büszkék lesznek, és nem Istent szeretik, hanem inkább az élvezeteket hajszolják.
5 Eközben megtartják ugyan a vallásosság külső látszatát, de a valódi istenfélelem erejét elutasítják. Maradj távol az ilyen emberektől, Timóteus!
János evangéliuma 16 : 33
33 Ezt azért mondom nektek, hogy teljes békességetek és bizalmatok legyen bennem. Ezen a világon próbatételek, nehéz időszakok és szenvedések várnak rátok, de legyetek bátrak: én már legyőztem a világot.”
János első levele 2 : 15 – 17
15 Ne szeressétek ezt a világot, se a világ dolgait! Aki ezt a világot szereti, az nem szereti az Atya-Istent.
16 Ezek azok a dolgok, amelyek a világban vannak: a régi emberi természet vágyai, a szem kívánságai és az élet kérkedése. Mindezek nem az Atya-Istentől, hanem a világból származnak.
17 Ez a mostani világ azonban elmúlik, és vele együtt az is, amit a hitetlenek kívánnak. Aki ellenben Isten akaratát viszi véghez, az örökké él.
A zsoltárok könyve 139 : 23 – 24
23 Vizsgálj meg, Istenem, világítsd át szívem! Próbálj meg, és vizsgáld meg gondolataimat!
24 Nézd meg, van-e bennem gonosz szándék! Vezess engem az örök élet ösvényén!
Lukács evangéliuma 6 : 20 – 21
20 Akkor Jézus a tanítványaira nézett, és ezt mondta: „Boldogok és áldottak vagytok, akik felismertétek, hogy szükségetek van Istenre, mert tiétek Isten Királysága!
21 Boldogok és áldottak vagytok, akik most éheztek, mert bőségben lesz részetek! Boldogok és áldottak vagytok, akik most sírtok, mert még nevetni fogtok.
Pál levele a filippiekhez 4 : 4
4 Mindig örüljetek az Úrban!
A zsidókhoz írt levél 4 : 15 – 16
15 Mert olyan Főpapunk van, aki megérti gyengeségeinket, hiszen ő is ki volt téve azoknak a kísértéseknek, amelyek az embereket érik. Mindenféle próbán győzelmesen ment keresztül, és sohasem vétkezett.
16 Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal lépjünk oda az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Nála bőségesen megtaláljuk mindazt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen szükségünk van — s mindezt a legalkalmasabb időben.
A példabeszédek könyve 3 : 5 – 6
5 Bízz az Örökkévalóban teljes szívvel, és ne menj a saját fejed után!
6 Minden helyzetben ismerd fel az Örökkévalót és akaratát, akkor majd ő egyengeti utadat, és vezeti lépteidet!
Lukács evangéliuma 14 : 12 – 14
12 Ezután Jézus a házigazdához fordult: „Amikor vendégséget készítesz, ne a barátaidat, testvéreidet, rokonaidat, vagy a gazdag szomszédaidat hívd meg! Hiszen akkor viszonzásul ők is meghívnak téged, és ezzel már meg is kaptad jutalmadat!
13 Inkább szegényeket, bénákat, sántákat és vakokat hívj meg vendégségbe!
14 Akkor boldog és áldott leszel, mert ők nem tudják a meghívásodat viszonozni. Az igazságszerető emberek feltámadásakor pedig majd megkapod ezért a jutalmadat.”
Jeremiás próféta könyve 9 : 23 – 24
23 Azt mondja az Örökkévaló: „Ne dicsekedjen bölcsességével a bölcs, se erejével az erős, se gazdagságával a gazdag!
24 Ha dicsekedni akar, hát azzal dicsekedjen, hogy igazán ismer engem, tudja, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki hűséges szeretettel, igaz ítélettel, igazságosan kormányozom a föld lakóit, mert ezekben telik kedvem” — mondja az Örökkévaló.
Lukács evangéliuma 12 : 33 – 34
33 „Adjátok el vagyonotokat, és a pénzt osszátok szét a szegények között! Szerezzetek magatoknak örök, mennyei kincseket, amelyeket a tolvajok nem lophatnak el, s a moly sem pusztíthat el!
34 Mert oda húz majd a szívetek, ahol a kincseitek vannak.”
Máté evangéliuma 5 : 1 – 29
1 Amikor Jézus látta, hogy milyen sokan gyűltek össze, fölment a domb oldalára. Mikor leült, a tanítványai köré gyűltek.
2 Ő pedig így kezdte őket tanítani:
3 „Milyen boldogok és áldottak, akik felismerik, hogy szükségük van Istenre, mert övék Isten Királysága!
4 Milyen boldogok és áldottak, akik most gyászolnak és sírnak, mert Isten majd megvigasztalja őket!
5 Milyen boldogok és áldottak a szelídek és alázatosak, mert ők fogják örökölni a földet!
6 Milyen boldogok és áldottak, akik éheznek és szomjaznak az igazságosságra, mert Isten megadja nekik, amire vágynak!
7 Milyen boldogok és áldottak, akik irgalmasan bánnak másokkal, mert Isten is irgalmasan bánik velük!
8 Milyen boldogok és áldottak a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent!
9 Milyen boldogok és áldottak, akik békességet teremtenek, mert őket Isten gyermekeinek nevezik!
10 Milyen boldogok és áldottak, akiket azért üldöznek, mert igazságosak! Övék Isten Királysága!”
11 „Boldogok és áldottak vagytok, amikor miattam üldöznek, bántanak titeket, vagy mindenféle rosszat mondanak rólatok ok nélkül.
12 Örüljetek és ujjongjatok, mert igen nagy jutalom vár rátok a Mennyben! Így üldözték azokat a prófétákat is, akik előttetek éltek.”
13 „Ti olyanok vagytok az emberek között, mint a só. De ha a só elveszti az ízét, hogyan lehet azt helyreállítani? Bizony, akkor már semmire sem jó, ezért az emberek kidobják és eltapossák.
14 Ti vagytok a világosság az egész világ számára. A hegy tetejére épített várost sem lehet elrejteni.
15 Ugyanígy, aki olajmécsest gyújt, nem rejti edény alá, hanem a mécstartóra teszi, hogy mindenkinek világítson, aki a házban van.
16 Így ragyogjon a világosságotok az embereknek: hadd lássák, milyen jó, amit tesztek, és dicsérjék érte Mennyei Atyátokat!”
17 „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a Mózesi Törvényt, vagy a próféták tanítását! Ellenkezőleg, azért jöttem, hogy beteljesítsem!
18 Igazán mondom nektek: amíg az Ég és a Föld létezik, a Törvényből egyetlen betű vagy pont sem veszíti el érvényességét, amíg mind be nem teljesedik.
19 Ha valaki nem tart fontosnak akár csak egyet is a Törvény parancsai közül, és nem engedelmeskedik annak, sőt, még a többieket is erre tanítja, az lesz a legkisebb Isten Királyságában. Aki viszont megtartja a Törvény parancsait, és erre tanítja a többieket is, az nagy lesz Isten Királyságában.
20 Igazán mondom nektek: ha csak annyira éltek Istennek tetsző módon, mint a törvénytanítók és a farizeusok, akkor sohasem fogtok bemenni Isten Királyságába.”
21 „Hallottátok, hogy őseinknek megmondták: »Ne gyilkolj! Aki pedig mégis gyilkol, azt el kell ítélni.«
22 Én azonban azt mondom nektek: ha valaki haragot táplál magában a másik ember ellen, azt már el kell ítélni. Ha pedig haragjában azt mondja valakinek: »Te hitvány bolond!« — azt a Főtanács fogja elítélni. Ha pedig odáig megy, hogy a másikat »istentelen hülyének« nevezi, az megérdemli, hogy az örök tüzre dobják.
23 Ezért, ha áldozati ajándékot viszel az oltárhoz, és ott eszedbe jut, hogy valakinek panasza van ellened,
24 hagyd az oltár előtt ajándékodat, menj el, és békülj ki a haragosoddal! Csak azután menj vissza az oltárhoz, hogy felajánljad áldozatodat Istennek!
25 Békülj ki hamar ellenfeleddel, amíg úton vagytok a bíróság felé. Különben ellenfeled a bíró kezébe adhat, a bíró meg a börtönőrnek, s így végül börtönbe zárnak!
26 Igazán mondom neked: ki nem jössz onnan, amíg az utolsó fillérig ki nem fizetted tartozásodat!”
27 „Hallottátok, hogy megmondták: »Ne kövess el házasságtörést!«
28 Én viszont azt mondom nektek: ha valaki a házasságtörés vágyával néz más feleségére, az magában már el is követte a házasságtörés bűnét.
29 Ezért, ha a jobb szemed vinne bűnbe, még azt is inkább vájd ki, és hajítsd el! Jobban jársz, ha a tested egy részét elveszíted, mint ha ép testtel dobnak a gyehennára!
Ézsaiás próféta könyve 1 : 1 – 31
1 Ézsaiásnak, Ámóc fiának látomásai. Isten ezeket Jeruzsálemmel és Júda királyságával kapcsolatban mutatta Ézsaiásnak azokban az években, amikor ott a következő királyok uralkodtak: Uzzijjá, azután Jótám, majd Áház, azután Ezékiás.
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Halljátok meg, egek! Figyelj rám, föld, most én szólok: Fiaimat fölneveltem, naggyá tettem, mégis elfordultak tőlem!
3 Gazdáját ismeri még az ökör is, urának jászlát a szamár sem felejti, csak Izráel nem ismer engem, saját népem nem figyel rám!
4 Jaj, bűnösök nemzete! Nép, amelyet vétkek súlyos terhe nyom, gonosztevők utódai, elvetemült fiak! Elhagyták az Örökkévalót, megvetették Izráel Szentjét, megharagították, és elfordultak tőle.
5 Ugyan miért vesződjek még veletek? Hiába fenyítelek, annál inkább ellenkeztek. Minden fej beteg, és minden szív erőtlen.
6 Tetőtől talpig nincs e nemzetben egy tenyérnyi ép hely, csak vérző sebek, gennyes kelések, ütések nyomai! Ki sem mosták, be sem kötötték, olajjal sem gyógyították.
7 Országotok pusztasággá lett, városaitok elégtek a tűzben, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, pusztítják és dúlják.
8 Sion leánya magára maradt, mint elhagyott csőszkunyhó a szőlőben, kalyiba a dinnyeföldön, mint egy ostromlott és körülzárt város.”
9 Bizony, ha az Örökkévaló, a Seregek Ura nem őrzött volna meg közülünk némi maradékot, Sodoma sorsára jutottunk volna, Gomorához lennénk hasonlók!
10 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora lakói!
11 „Minek nekem az áldozati állatok sokasága — mondja az Örökkévaló —, torkig vagyok az oltáron égő kosokkal, s a hizlalt állatok hájával! Nincs kedvemre a bikák, bakok és bárányok vére!
12 Mikor elém jöttök, kinek hiányzik, hogy Templomom udvarán tolongjatok?
13 Ne hozzatok nekem többé haszontalan áldozatot, képmutató ajándékot! Tömjénetek füstjétől is undorodom! Elegem van ünnepeitekből: Újhold, szombat, ünnepre gyülekezés — elég volt! Vétkesek ünneplését nem szenvedhetem!
14 Lelkem utálja Újhold-ünnepeiteket, terhemre vannak az évi nagy összegyülekezések, belefáradtam, hogy elviseljem!
15 Hiába emelitek hozzám könyörgő kezetek, eltakarom arcom imáitok elől. Bármilyen buzgón is könyörögjetek, nem hallgatom meg, amíg kezetekhez vér tapad!
16 Mossátok le! Tisztuljatok meg! Ne lássam többé gonosz tetteitek, ne kövessetek el több gonoszságot!
17 Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságosan élni, térítsétek jó útra, aki erőszakos, karoljátok fel az árvákat, emeljetek szót az özvegyekért!
18 Jöjjetek hát, szálljunk perbe egymással! — mondja az Örökkévaló. — Bár bűneitek vérpirosak, mégis hófehérek lesztek, vétkeitek tűzvörösek, mégis fehérré lesztek, mint a tiszta gyapjú!
19 Ha engedtek szavamnak, ha készséggel követtek, tiétek lesz minden, amit a föld terem.
20 De kard pusztít el benneteket, ha nem hallgattok rám, ha lázadtok ellenem!” — ezt mondja az Örökkévaló.
21 Hűséges volt ez a város, igazság és jogosság városa, hogy lett hát belőle prostituált? Egykor igazságosság lakott benne, miért lett belőle gyilkosok tanyája?
22 Fénylő ezüstöd sötét salakká lett, tiszta borodat felvizezted!
23 Fejedelmeid ellenem lázadtak, tolvajok barátai ők, mind lefizethetők, sóvár pénzhajhász valamennyi. De nem karolják fel az árvát, s az özvegyek ügyével nem törődnek.
24 Ezért hát azt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Erős Istene: „Jaj nektek, mert megfizetek azoknak, akik ellenem fordultak, bosszút állok ellenségeimen, hogy megszűnjön haragom!
25 Kezembe veszlek, megfenyítelek, kitisztítom belőled az ónt és a salakot. Megtisztítalak, mint ötvös az ezüstöt!
26 Olyan vezetőket adok neked, mint régen, olyan tanácsadókat, mint eleinte. Akkor majd így hívnak, Jeruzsálem: »Hűséges Vár és Igazságos Város.«”
27 Igazságos ítélettel szabadítja meg Siont az Örökkévaló. Akik Sion lakói közül visszatérnek hozzá, igazságosság által menti meg azokat.
28 De a lázadó bűnösöket összetöri, s akik elfordulnak tőle, mind megsemmisülnek.
29 Mert akik bálványaikban gyönyörködtek a tölgyligetekben, megszégyenülnek. Akik idegen istenek kertjeit választották, majd szégyentől pirulnak.
30 Hasonlók lesznek az elszáradó tölgyhöz, vagy a kerthez, amelyet senki sem öntöz.
31 Még a hatalmas is olyan lesz, mint a kenderkóc, minden alkotása, műve, mint a szikra. Együtt égnek porrá, olthatatlanul!
Jóel próféta könyve 2 : 28
28 Ezek után kiöntöm Szellemem minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, az idősek álmokat látnak, a fiatalok pedig látomásokat kapnak.
Pál levele Tituszhoz 3 : 5
5 akkor minket is megmentett. De nem azok miatt, amiket mi tettünk, hogy Isten számára elfogadhatóak legyünk, hanem mert megkönyörült rajtunk. Megmentett bennünket az újjászületés „fürdője” által, és megújított a Szent Szellem segítségével.
Az apostolok cselekedetei 2 : 1 – 456
1 Mindannyian együtt voltak akkor is, amikor elérkezett a Pünkösd ünnepe.
2 Hirtelen zúgás hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek.
3 Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire.
4 Ekkor betöltötte őket a Szent Szellem. Mind más-más nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szent Szellem adta kinek-kinek, hogy mit mondjon.
5 Az ünnepre sok istenfélő zsidó gyűlt össze Jeruzsálemben a világ minden tájáról.
6 Amikor meghallották ezt a zúgást, mindenfelől odagyűltek az emberek, és nagyon meglepődtek, mert mindenki a saját anyanyelvén hallotta őket beszélni.
7 A csodálkozástól magukon kívül voltak, és azt mondták: „Hát nem mind Galileából valók ezek, akik itt beszélnek?
8 Hogyan lehet, hogy mind a saját nyelvünkön halljuk őket?
9 Hiszen vannak itt közöttünk pártusok, médek és elámiták. Jöttek Mezopotámiából, Júdeából, Kappadóciából, Pontuszból és Kis-Ázsiából,
10 Frígiából, Pamfíliából, Egyiptomból, Líbia Ciréné melletti vidékéről és Rómából is.
11 Vannak közöttünk, akik zsidónak születtek, és vannak, akik felvették ezt a vallást. Kréta szigetéről is jöttek, és vannak itt arabok is. Mégis mindannyian a saját nyelvünkön halljuk, amit ők Isten csodálatos dolgairól mondanak.”
12 Mind nagyon csodálkoztak, és zavartan kérdezték egymástól: „Mit jelentsen ez?”
13 Mások azonban gúnyolódtak: „Biztosan túl sok édes bort ittak.”
14 Ekkor Péter a többi tizenegy apostollal együtt felállt, és hangosan így szólt az összegyűltekhez: „Zsidó testvéreim, és ti mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok! Kérlek, figyeljetek rám, hadd mondjam el nektek, mit jelent ez!
15 Nem részegek ezek, mint ahogy ti gondoljátok — hiszen még csak reggel kilenc óra van! —,
16 hanem az történik most, amit Jóel próféta előre megmondott:
17 »Azt mondja Isten: az utolsó napokban majd kiárasztom Szellemem minden emberre, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, a fiatalok látomásokat látnak, az öregek pedig álmokat álmodnak.
18 Azokban a napokban szolgáimra is kiárasztom Szellememet, férfiakra is, meg nőkre is, és ők is prófétálni fognak.
19 Fönt az égben csodákat mutatok, lent a Földön meg jeleket: vért, tüzet és füstfelhőket.
20 A Nap elsötétedik, a Hold pedig vérvörös lesz. Azután jön el az Örökkévaló hatalmas és dicsőséges napja.
21 De mindenki üdvözül, aki az Örökkévalót hívja segítségül.«
22 Izráeli férfiak, hallgassatok rám! A Názáret városából való Jézus olyan férfi volt, akit Isten maga igazolt és ajánlott nektek azok által a csodák, erők és jelek által, amelyeket ő vitt véghez közöttetek Jézuson keresztül. Mindannyian láttátok ezeket a csodálatos dolgokat, és magatok is jól tudjátok, hogy mindez igaz.
23 Jézust a kezetekbe adták, ti pedig gonoszok segítségével keresztre feszítve megöltétek. Isten azonban előre tudta, hogy ez így lesz, mert minden az ő terve szerint történt.
24 Jézus elszenvedte a halál fájdalmát, de Isten feltámasztotta őt, mert lehetetlen volt, hogy a Halál fogva tartsa.
25 Hiszen Dávid is ezt mondja róla: »Mindig az Örökkévalót látom magam előtt: itt van a jobb oldalamon, hogy biztonságban legyek.
26 Ezért örül a szívem, és nyelvem boldogan szól. Még testem is abban a reménységben él,
27 hogy nem hagysz a Halál birodalmában , nem engeded, hogy Szented teste a sírban pusztuljon el.
28 Megmutattad nekem az életre vezető ösvényeket, közel jössz hozzám, és betöltesz örömmel.«
29 Testvéreim, nyíltan megmondhatom nektek, hogy Dávid, aki őseink közé tartozott, meghalt, eltemették, és a sírja itt van Jeruzsálemben mind a mai napig.
30 Ő azonban próféta volt, és tudta, hogy Isten megígérte neki, sőt meg is esküdött rá, hogy egyik leszármazottját teszi királlyá Dávid trónján.
31 Mivel Dávid ezt előre látta, ezért a Messiás feltámadásáról beszélt, amikor azt mondta: »Nem maradt a Halál birodalmában, és teste nem pusztult el a sírban.«
32 Így tehát nem Dávid, hanem Jézus az, akit Isten feltámasztott a halálból! Erről mi mindnyájan tanúskodunk.
33 Azután Jézust a legmagasabb helyre emelte fel Isten: jobb keze felől maga mellé ültette. Ekkor Jézus megkapta az Atyától a megígért Szent Szellemet, akit most kiárasztott. Ez történik most a ti szemetek láttára, és ezt halljátok.
34 Hiszen nem Dávid ment fel a Mennybe, amint ő maga mondta: »Így szólt az Örökkévaló az én Uramhoz: Ülj mellém, a jobb oldalamra,
35 amíg ellenségeidet hatalmad alá kényszerítem!«
36 Ezért tudja meg Izráel egész népe, hogy Isten Úrrá és Messiássá tette azt a Jézust, akit ti a keresztfán megöltetek. Ehhez semmi kétség nem fér!”
37 Ezek a szavak úgy szíven találták őket, hogy azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Akkor most mit tegyünk, testvérek?”
38 Péter erre így válaszolt: „Térjetek vissza Istenhez, és merítkezzetek be mindannyian Jézus, a Messiás nevébe. Isten meg fogja bocsátani bűneiteket, és megkapjátok a Szent Szellem ajándékát.
39 Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, meg azoknak is, akik távol vannak — mindenkinek, akit Istenünk, az Örökkévaló magához hív.”
40 Péter még sok egyebet is mondott nekik, hogy figyelmeztesse és biztassa őket: „Meneküljetek ki ebből a gonosz nemzedékből!”
41 Akik elfogadták Péter beszédét, még azon a napon bemerítkeztek. Így körülbelül háromezren csatlakoztak hozzájuk.
42 Ezek kitartóan foglalkoztak az apostolok tanításával, részt vettek a közösségben és a kenyér megtörésében , és együtt imádkoztak.
43 Az apostolok által sok jel és csoda történt, ezért mindenkiben Isten iránti félelem és tisztelet támadt.
44 A hívők egy akaraton voltak, és amijük csak volt, mindent közösnek tekintettek.
45 Akiknek valami vagyonuk volt, eladták, és az árát szétosztották a testvérek között. Mindenkinek annyit adtak, amennyire szüksége volt.
46 Napról napra rendszeresen összegyűltek a Templomban. Otthonaikban megtörték a kenyeret, őszinte szívvel és boldog örömmel együtt ettek, és
47 dicsérték Istent. Még azok is kedvelték őket, akik nem tartoztak közéjük. Az Úr pedig napról napra gyarapította a csoportot olyanokkal, akik üdvösségre jutottak, és csatlakoztak hozzájuk.
Leave a Reply