Ezek azok a bibliai versek, amelyekről beszélnek nimród
Mózes első könyve 10 : 9
9 Nagy vadász is volt, innen származik a mondás: „Nagy vadász, mint Nimród.”
Mózes első könyve 10 : 8 – 10
8 Kús fia volt Nimród is, az első, aki birodalmat épített, amelynek ő volt az uralkodója.
9 Nagy vadász is volt, innen származik a mondás: „Nagy vadász, mint Nimród.”
10 Ő volt az alapítója és első uralkodója ezeknek a városoknak: Bábel, Erek, Akkád és a Sineár földjén lévő Kalné.
A krónikák első könyve 1 : 10
10 Kús fia volt Nimród, aki a föld legerősebb és legbátrabb harcosa lett.
A jelenések könyve 18 : 1 – 24
1 Ezután egy másik angyalt láttam leszállni a Mennyből, akinek igen nagy hatalma volt. Dicsőségének fénye beragyogta a földet, és
2 erős hangon ezt kiáltotta: „Összedőlt Babilon! A nagy város összedőlt! Gonosz szellemek lakóhelye lett, mindenféle tisztátalan szellem, utálatos és tisztátalan madár tanyája.
3 Mert Babilon minden népet megrészegített paráznasága borával, hiszen vele paráználkodtak a Föld összes királyai. A világ üzletemberei Babilon pazarló életmódjából és költekező jólétéből gazdagodtak meg.”
4 Ezután egy másik hangot hallottam a Mennyből, amely ezt mondta: „Jöjj ki abból a városból, népem! Ne vegyél részt annak bűneiben, s ne érjenek a csapások, amelyek a városra következnek!
5 Mert Babilon bűnei már az égig érnek, és Isten elérkezettnek látta, hogy számon kérje rajta.
6 Bánjatok úgy ezzel a várossal, ahogy ő bánt másokkal! Sőt, kétszeresen fizessetek meg neki mindenért, amit tett! A pohárba, amelyet másoknak készített, töltsetek neki magának kétszeresen!
7 Fizessetek neki annyi gyásszal és kínnal, amennyi dicsőséget és gazdagságot szerzett magának! Mert ezt mondja: »Királynő vagyok, trónomon ülök! Nem vagyok özvegy, nem látok gyászt soha!«
8 Egy napon érik hát Babilont a számára készített csapások mind: halál, gyász és éhínség. Tűzben pusztul el a város, mert erős az Úr Isten, aki ítélkezik felette.”
9 A föld királyai pedig, akik Babilonnal paráználkodtak és dőzsöltek, elsíratják és meggyászolják majd, mikor látják a város égésének füstjét.
10 Megállnak a távolban, mert félnek a kínjaitól, és azt mondják majd: „Jaj, jaj, te nagy város! Jaj neked, hatalmas Babilon! Egyetlen órában beteljesedett rajtad az ítélet!”
11 Siratják és gyászolják Babilont az egész világ üzletemberei és kereskedői is, mert senki sem veszi meg többé az áruikat:
12 aranyat, ezüstöt, drágaköveket, gyöngyöket; finom ruhákhoz való vásznat, bíborszínű vásznakat, selymet, bársonyt; sokféle illatos fát, elefántcsontból faragott dísztárgyakat; sokféle drága fából, bronzból, vasból és márványból készült tárgyakat;
13 fűszereket: fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, mirhát, tömjént; bort és olívaolajat, finom lisztet, búzát; marhákat, juhokat, lovakat és szekereket; rabszolgákat — és az emberek lelkét. A kereskedők sírva kiáltják:
14 „Ó, Babilon, amire a szíved vágyott, mindaz a jó és gazdagság eltűnt előled! Minden gazdagságod és fényes jóléted örökre elveszett! Soha többé vissza nem tér hozzád!”
15 Az üzletemberek és kereskedők, akik meggazdagodtak a Babilonnal való kereskedésből, most félve a kínjaitól, csak a távolból siratják és gyászolják Babilont.
16 Ezt mondják: „Jaj, jaj! Te nagy város, aki gyolcsvászonba, bíborba-bársonyba öltöztél, arannyal, drágakövekkel, gyöngyökkel ékesítetted magad!
17 Hogy elpusztult minden gazdagságod egyetlen óra alatt!” Ugyanígy a hajóskapitányok, tengerészek, és mindazok, akik a tengereken utaznak és kereskednek, távolról nézik
18 az égő Babilon felszálló füstjét, és ezt kiáltják: „Nem volt a Földön még egy ilyen nagy város!”
19 Gyászukban a fejükre port szórnak, és sírva kiáltozzák: „Jaj, jaj! Te nagy város! Akinek csak hajója volt a tengeren, mind meggazdagodott Babilon gazdagságából, mégis elpusztult Babilon egyetlen óra alatt!”
20 Örülj ennek, Menny! Örvendezzetek, apostolok, próféták és Isten szent népe, mert Isten bosszút állt Babilonon miattatok!
21 Ezután egy erős angyal felkapott egy malomkő nagyságú sziklát, ledobta a tengerbe, és azt mondta: „Így süllyed el a nagy város, Babilon! Ilyen lendülettel hajítják a pusztulásba, hogy soha többé ne is lássa senki!
22 Nem hallatszik benne többé hárfások, lantosok, fuvolások és trombitások zenéje, nem dolgoznak benne mesteremberek, nem hallatszik a malomkő zaja,
23 nem fénylik benne lámpa, nem hallatszik vőlegény és menyasszony hangja! Mert üzletemberei voltak a világ hatalmasai, és varázslásával minden népet becsapott!
24 Babilon! Kezeden szárad a prófétáknak és Isten szentjeinek vére! Te vagy a bűnös mindazoknak a haláláért, akiket megöltek a Földön.”
Mózes első könyve 10 : 10
10 Ő volt az alapítója és első uralkodója ezeknek a városoknak: Bábel, Erek, Akkád és a Sineár földjén lévő Kalné.
Mózes első könyve 10 : 11
11 Innen terjesztette ki uralmát Asszíriára, ahol ezeket a további városokat építette: Ninive, Rehóbót-Ír, Kelah
Jeremiás próféta könyve 10 : 2 – 5
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Ne kövessétek a nemzetek szokásait, se ne féljetek az égi jelektől , amelyektől ők félnek!
3 Hiszen a nemzetek vallásos szokásai nem érnek semmit! Bálványuk csak egy fadarab, melyet az erdőben vágtak, baltával faragtak,
4 arannyal-ezüsttel cifráztak, szögekkel erősítettek, hogy el ne mozduljon.
5 Olyan, mint a madárijesztő az uborkaföldön: nem beszél, s hordozni kell, mert járni sem tud. Ne féljetek tőlük, mert sem jót, sem rosszat nem tudnak tenni: tehetetlenek!”
Mózes első könyve 10 : 1 – 32
1 Az özönvíz után Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek is születtek fiaik. Az ő leszármazottjaik a következők.
2 Jáfet fiai : Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász.
3 Gómer fiai: Askenáz, Rífat és Tógarmá.
4 Jáván fiai: Elísá, Társis, Kittím és Dódáním.
5 Leszármazottaik elterjedtek, és belőlük alakultak ki a tenger partján és szigetein lakó népek és nyelvcsoportok.
6 Hám fiai: Kús , Micraim , Pút és Kánaán.
7 Kús fiai: Szebá, Havilá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sebá és Dédán.
8 Kús fia volt Nimród is, az első, aki birodalmat épített, amelynek ő volt az uralkodója.
9 Nagy vadász is volt, innen származik a mondás: „Nagy vadász, mint Nimród.”
10 Ő volt az alapítója és első uralkodója ezeknek a városoknak: Bábel, Erek, Akkád és a Sineár földjén lévő Kalné.
11 Innen terjesztette ki uralmát Asszíriára, ahol ezeket a további városokat építette: Ninive, Rehóbót-Ír, Kelah
12 és Reszen. Ez utóbbi Ninive és a nagy város, Kelah között fekszik.
13 Micraimtól származnak a következő országok népei: Lúd, Anám, Leháb, Naftúh,
14 Patrósz, Kaszlúh és Kaftór. A filiszteusok Kaftórból származnak.
15 Kánaán utódai: elsőszülöttje Szidón, azután Hét.
16 Kánaántól származnak a következő népek: a jebúsziak, emóriak, girgásiak,
17 hivviek, arkaiak, színiek,
18 arvádiak, cemáriak és hamátiak. Ezek a népek azután elszéledtek és szétterjedtek.
19 Az általuk benépesített terület Szidóntól Gerár felé Gázáig, és Sodoma, Gomora, Adma és Ceboim irányában Lesáig terjedt.
20 Ezek tehát Hám leszármazottjai, akik országaik, nyelvük, származásuk és nemzetük szerint váltak szét egymástól.
21 Sémnek, aki Jáfet bátyja volt, szintén születtek fiai. Sém egyik leszármazottja volt Héber, akitől a héberek nemzetsége ered.
22 Sém fiai: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám.
23 Arám fiai: Úc, Húl, Geter és Mas.
24 Arpaksad fia Selah, annak fia pedig Héber.
25 Héber két fia: Peleg és Joktán. Peleg azért kapta ezt a nevet, mert az ő idejében vált szét részekre a föld.
26 Joktán fiai: Almódád, Selef, Hacarmávet, Jerah,
27 Hadórám, Úzál, Dikla,
28 Óbál, Abímaél, Seba,
29 Ófir, Havílá és Jóbáb. Ezek mindannyian Joktán fiai.
30 Az a terület, amelyen ők és leszármazottjaik éltek, Mésától Szefár felé a keleti hegyekig terjed.
31 Ezek tehát Sém leszármazottjai nyelvük, származási csoportjaik és országaik szerint, ahogy elterjedtek a nemzetek között.
32 Ezek tehát Nóé fiainak nemzetségei, származásuk szerinti rendben. Az özönvíz után tőlük népesedett be ismét a föld, és tőlük származtak a népek, amelyek mindenfelé elterjedtek a föld színén.
Mózes első könyve 11 : 1 – 32
1 Ebben az időben még a földön élő összes nép egy nyelven beszélt, és ugyanazokat a szavakat használták.
2 Ahogy a népek terjeszkedtek Kelet felől, Sineár földjén egy síkságra érkeztek, és ott letelepedtek.
3 Akkor ezt mondták egymásnak: „Gyertek, készítsünk téglákat, és égessük ki!” Így az égetett tégla lett az építőanyaguk, és a szurok szolgált kötőanyagként, hogy a téglákat összetartsa.
4 Azután ezt határozták: „Gyertek, fogjunk össze, építsünk magunknak fallal körülvett várost, és egy égig érő tornyot! Építsük föl, hogy ezzel hírnevet szerezzünk magunknak, és tartsunk össze, hogy ne szóródjunk szét a földön!”
5 Akkor az Örökkévaló leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet a halandók építettek.
6 Mert ezt gondolta magában: „Lám, ez a nép egy nyelvet beszél! Látom, hogy közös akarattal elhatározták ezt az építést. És ez még csak a kezdete annak, amit terveznek. Bizony, ha így folytatják, semmi sem akadályozza meg őket, hogy véghez is vigyék, amit csak akarnak!
7 Szálljunk csak le hozzájuk, és zavarjuk össze a nyelvüket, hogy ne értsék meg egymást!”
8 Így is történt, és innen szórta szét a földön az Örökkévaló a népeket. A város építése pedig félbeszakadt.
9 Azért nevezik azt a várost Bábelnek, mert ott zavarta össze az Örökkévaló a népek nyelvét, és onnan szélesztette őket szét a földön.
10 Ez a története Sém leszármazottjainak. Két évvel az özönvíz után, amikor Sém éppen száz esztendős volt, fia született, akit Arpaksadnak nevezett.
11 Ezután Sém még 500 évet élt, és további gyermekei születtek.
12 Arpaksad 35 éves volt, amikor fia született: Sélah.
13 Ezután Arpaksad még 403 évet élt, és további gyermekei születtek.
14 Sélah 30 éves volt, amikor fia született: Héber.
15 Ezután Sélah még 403 évet élt, és további gyermekei születtek.
16 Héber 34 éves volt, amikor fia született: Peleg.
17 Ezután Héber még 403 évet élt, és további gyermekei születtek.
18 Peleg 30 éves volt, amikor fia született: Reú.
19 Ezután Peleg még 209 évet élt, és további gyermekei születtek.
20 Reú 32 éves volt, amikor fia született: Szerúg.
21 Ezután Reú még 207 évet élt, és további gyermekei születtek.
22 Szerúg 30 éves volt, amikor fia született: Náhór.
23 Ezután Szerúg még 200 évet élt, és további gyermekei születtek.
24 Náhór 29 éves volt, amikor fia született: Táré.
25 Ezután Náhór még 119 évet élt, és további gyermekei születtek.
26 Táré 70 éves volt, amikor fiai születtek: Abrám, Náhór és Hárán.
27 [27-29] Ez a története Táré leszármazottjainak. Táré fiai: Abrám, Náhór és Hárán. Hárán gyermekei: Lót, Milká és Jiszká. Hárán még apja életében meghalt a szülőföldjén, a káldeai Úr városában, Babilóniában. Abrám feleségül vette Szárajt. Náhór is megnősült, Milkát vette feleségül, Hárán leányát.
28
29
30 Szárajnak nem született gyermeke, mert meddő volt.
31 Táré felkerekedett a káldeai Úr városából, és elindult, hogy Kánaán földjére költözzön. Vele volt a fia, Abrám, és annak felesége, Száraj, meg az unokája, Lót, Hárán fia. El is jutottak Hárán városáig, de ott letelepedtek, és nem mentek tovább.
32 Háránban azután Táré 205 éves korában meghalt.
Mózes első könyve 10 : 6 – 20
6 Hám fiai: Kús , Micraim , Pút és Kánaán.
7 Kús fiai: Szebá, Havilá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sebá és Dédán.
8 Kús fia volt Nimród is, az első, aki birodalmat épített, amelynek ő volt az uralkodója.
9 Nagy vadász is volt, innen származik a mondás: „Nagy vadász, mint Nimród.”
10 Ő volt az alapítója és első uralkodója ezeknek a városoknak: Bábel, Erek, Akkád és a Sineár földjén lévő Kalné.
11 Innen terjesztette ki uralmát Asszíriára, ahol ezeket a további városokat építette: Ninive, Rehóbót-Ír, Kelah
12 és Reszen. Ez utóbbi Ninive és a nagy város, Kelah között fekszik.
13 Micraimtól származnak a következő országok népei: Lúd, Anám, Leháb, Naftúh,
14 Patrósz, Kaszlúh és Kaftór. A filiszteusok Kaftórból származnak.
15 Kánaán utódai: elsőszülöttje Szidón, azután Hét.
16 Kánaántól származnak a következő népek: a jebúsziak, emóriak, girgásiak,
17 hivviek, arkaiak, színiek,
18 arvádiak, cemáriak és hamátiak. Ezek a népek azután elszéledtek és szétterjedtek.
19 Az általuk benépesített terület Szidóntól Gerár felé Gázáig, és Sodoma, Gomora, Adma és Ceboim irányában Lesáig terjedt.
20 Ezek tehát Hám leszármazottjai, akik országaik, nyelvük, származásuk és nemzetük szerint váltak szét egymástól.
Pál levele a kolosséiakhoz 1 : 1 – 29
1 Üdvözlet Páltól, aki Isten akaratából Jézus Krisztus apostola, és Timóteus testvértől,
2 Isten Kolosséban élő népének, akik hűséges testvéreink Krisztusban. Atyánk, az Isten adjon nektek kegyelmet és békességet!
3 Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának minden egyes alkalommal, amikor értetek imádkozunk.
4 Hálát adunk, mert hallottuk, hogy hisztek a Krisztus Jézusban, és igazán szeretitek Isten minden gyermekét.
5 Ez a hit és szeretet pedig abból a reménységetekből fakad, amely a Mennyben elkészítve vár reátok, s amelyről akkor hallottatok először, amikor az igazság üzenetét, az örömhírt megismertétek.
6 Az örömhír hozzátok is eljutott, akárcsak a többi nemzethez, szerte a világon. Igen, az örömhír egyre jobban terjed, és mindenhol jó gyümölcsöket terem. Nálatok is így van ez, amióta csak hallottátok, és igazán megismertétek Isten kegyelmét.
7 Az örömhírt Epafrásztól, szeretett szolgatársunktól hallottátok először, aki hűségesen szolgálja Krisztust a ti érdeketekben.
8 Tőle hallottuk, milyen erős isteni szeretet él bennetek a Szent Szellem által.
9 Amióta ezeket a jó híreket hallottuk felőletek, szüntelen imádkozunk értetek: Azt kérjük Istentől, hogy akaratának teljes megértése által töltsön be titeket mindenféle szellemi bölcsességgel és belátással.
10 Kérjük, hogy az életetek méltó legyen az Úrhoz, sok örömet szerezzetek neki, sokféle jó tettet vigyetek véghez, és hogy egyre mélyebben ismerjétek meg Istent.
11 Kérjük, hogy Isten a saját dicsőségének hatalma szerint erősítsen meg benneteket minden tekintetben, hogy minden körülmények között állhatatosan és türelmesen helyt álljatok, sőt, hogy mindezt örömmel és hálás szívvel tegyétek.
12 Igen, adjatok hálát az Atyának! Mert ő tett benneteket alkalmassá, hogy részt vegyetek abban az örökségben, amelyet Isten készített szent népe számára a világosságban.
13 Az Atya mentett ki bennünket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fia Királyságába.
14 Mert a Fiú által szabadultunk meg, és kaptunk a bűneinkre bocsánatot.
15 A láthatatlan Isten látható képmása az elsőszülött Fiú, aki minden teremtmény előtt született,
16 s aki által Isten a mindenséget teremtette: a mennyei és földi lényeket, láthatókat és láthatatlanokat, a szellemi uralkodókat, fejedelmeket, hatalmasokat és kormányzókat. Mindezeket Isten a Fia közreműködésével, és a Fia számára teremtette.
17 A Fiú minden teremtménynél előbb létezett, s az egész világmindenséget ő tartja egyben.
18 Ő a „Feje” az Eklézsiának, amely az ő „Teste”. Ő a kezdete és forrása mindennek. Ő a legelső, aki a halálból feltámadt, ezért mindenben és minden tekintetben övé az első hely.
19 Mert tetszett az Atyának, hogy az ő teljessége éljen a Fiúban,
20 és a Fiú által kössön békét mindenkivel, aki a Földön, vagy a Mennyben lakik. Békét kötött — Fiának vére árán, amikor a Fiú meghalt a kereszten.
21 [21-22] Veletek is békét kötött, bár ti régebben Istentől elidegenedve éltetek, sőt, ellenségesek voltatok vele szemben gonosz gondolkozásotok és tetteitek miatt. Most azonban titeket is kibékített magával a Fia halála által, amelyet a Fiú emberi testben szenvedett el itt, a Földön. Isten ezt azért tette, hogy szentek, hibátlanok és feddhetetlenek legyetek, amikor majd maga elé állít benneteket.
22
23 Feltéve, ha mindvégig kételkedés nélkül és szilárdan megmaradtok a hitben, és belekapaszkodtok abba a reménységbe, amelyet az örömüzenet nyújt nektek attól fogva, hogy ti is hallottátok. Ezt az örömüzenetet — amelynek én, Pál, a szolgája lettem — már szerte a világon mindenkinek hirdetik.
24 Annak ellenére, hogy most értetek szenvedéseket kell elviselnem, mégis örülök. Ugyanis még sok olyan dolog van, amit Krisztusnak el kell szenvednie a „Testében”, vagyis az Eklézsiában. Én pedig elfogadom azt, ami ebből nekem jutott, és elszenvedem ezeket az én testemben az ő „Testéért”.
25 Ezt a „Testet”, vagyis az Eklézsiát szolgálom Isten megbízása alapján, amelyet a ti érdeketekben adott nekem. Isten rám bízta, hogy üzenetét teljesen megismertessem veletek.
26 Ez az üzenet pedig az a titok, amely öröktől fogva mind ez ideig el volt rejtve, most azonban Isten megmutatta az övéinek.
27 Ugyanis azt akarta, hogy népe világosan megértse, milyen nagy és dicsőséges ez a titkos igazság, amely az Izráelen kívüli nemzetekre is vonatkozik. Ez a titok pedig az, hogy Krisztus bennetek lakozik! Ő a mi dicsőséges reménységünk!
28 Mi Krisztust hirdetjük mindenkinek. Mindenféle bölcsességgel tanítunk, biztatunk és figyelmeztetünk mindenkit, hogy úgy állítsuk őket Isten elé, mint akik már elérték Krisztusban a teljességet.
29 Ez a célja minden erőfeszítésemnek, ezért küzdök Krisztus erejével, amely hatalmasan működik bennem.
Az apostolok cselekedetei 17 : 26
26 Ő teremtette az első embert, és annak az utódaiból az összes nemzetet, és azt akarta, hogy az emberek az egész Földön mindenhol elterjedjenek. Ő határozta meg a népek lakóhelyének határait, és azt is, hogy meddig lakhatnak ott.
A jelenések könyve 18 : 19
19 Gyászukban a fejükre port szórnak, és sírva kiáltozzák: „Jaj, jaj! Te nagy város! Akinek csak hajója volt a tengeren, mind meggazdagodott Babilon gazdagságából, mégis elpusztult Babilon egyetlen óra alatt!”
Jeremiás próféta könyve 50 : 1 – 46
1 Ezt az üzenetet az Örökkévaló jelentette ki Jeremiás prófétán keresztül Babilóniáról, a káldeusok országáról:
2 „Hirdessétek a nemzetek között, mondjátok el mindenkinek, adjatok jelt a zászlóval, el ne titkoljátok! Hirdessétek: Elesett Babilon városa! Megszégyenült Bél, Marduk hatalma megtört, utálatos bálványaik megszégyenültek, szobraikat összetörték!
3 Mert észak felől nagy sereg támad rá Babilonra, és az egész országot elpusztítja. Olyannyira, hogy annak minden lakosa rémülten menekül. Sem ember, sem állat nem lakik többé azon a földön.”
4 „Abban az időben, azokban a napokban — mondja az Örökkévaló —, Izráel és Júda népe együtt fordul az Örökkévalóhoz: együtt mennek, sírva keresik Istenüket, az Örökkévalót.
5 Keresik a Sionba vezető utat, elszánják magukat, nekiindulnak, így biztatják egymást: »Gyertek, kössük magunkat az Örökkévalóhoz, kössünk vele örök szövetséget, amely sohasem merül feledésbe!«”
6 „Népem olyanná lett, mint a szétszéledt, kóborló juhnyáj! Saját pásztoraik vezették tévútra, a hegyekre csábították és félrevezették őket. Egyik hegyről a másik halomra terelték juhaimat, s pihenő tanyájukat elfeledtették velük.
7 Aki csak rájuk talált, pusztította és felfalta juhaimat, s azt mondta: »Mi nem vétettünk semmit! Ők vétkeztek az Örökkévaló ellen, aki számukra az igazságosság otthona, és őseiknek reménye volt.«”
8 „Fussatok el Babilóniából, jöjjetek ki a káldeusok földjéről! Legyetek ti az elsők, akik kijönnek, mint bakok a juhnyáj előtt!
9 Mert nézzétek csak, északról erős nemzetek seregét indítom meg, elhozom őket Babilónia ellen! Hadaik felsorakoznak, megtámadják, elfoglalják a káldeusok földjét. Harcosaik gyakorlott íjászok, halálos nyilaik sohasem tévesztenek célt.
10 Káldeát kirabolják, kedvükre kifosztják, töméntelen zsákmányt szereznek” — mondja az Örökkévaló.
11 „Babilónia népe, most örültök és ujjongtok, hogy örökségem elpusztítottátok! Ugrándozzatok, mint borjak a szérűn, nyerítsetek, mint a lovak!
12 De megszégyenül még földetek, szülőanyátokat megalázzák: utolsó lesz a nemzetek között, kietlen pusztaság, kopár sivatag marad a helyén.
13 Az Örökkévaló haragja miatt lakatlan romhalmaz lesz belőle, s aki csak arra jár, elborzad pusztulásán, és fejét csóválva rémüldözik.”
14 „Íjászok, sorakozzatok föl Babilon ellen, vegyétek körül, lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert az Örökkévaló ellen vétkezett!
15 Harsanjon körülötte diadalkiáltás, mert bástyái leomlottak, falai ledőltek, Babilon megadta magát. Az Örökkévaló áll most bosszút Babilonon! Igen, fizessetek meg neki, s bánjatok vele úgy, ahogy ő bánt a többiekkel!
16 Irtsátok ki földjéről mind a magvetőt, mind az aratót! Az ellenség fegyvere elől Babilon szolgái mind fussanak népükhöz, meneküljenek a saját földjükre!”
17 „Jaj, szétszéledt nyájam, Izráel! Oroszlánok kergették szét: először Asszíria királya szaggatta meg, végül Nebukadneccar, Babilónia királya törte össze csontjait.
18 Ezért megbüntetem Babilónia királyát és országát — én mondom ezt, az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene —, ahogy Asszíriával is tettem!
19 Nyájamat, Izráelt pedig visszaviszem a legelőjére, hogy ismét a Kármelen és Básánban legeljen, Gileádban és Efraim dombjain lakjon jól.
20 Abban az időben, azokban a napokban — mondja az Örökkévaló —, kereshetik Izráel bűneit, de nem találják sehol, kereshetik Júda vétkeit, de nincsenek, mert megbocsátok a maradéknak, akiket meghagyok.”
21 „Induljatok Babilon ellen, támadjatok Merátaim földjére, harcoljatok Pekód lakói ellen! Öldököljétek őket, pusztítsátok el teljesen, úgy, ahogy rendeltem! — az Örökkévaló parancsolja ezt. —
22 Harci zaj hallatszik az egész földön, s mindenütt nagy pusztítás!
23 Hogy összetört az egész föld pörölye ! Babilon pusztulásán elrémülnek a nemzetek.
24 Csapdát állítottam neked, Babilon, bele is estél, mire észrevetted! Megfogtalak, nem menekülhetsz, mert az Örökkévaló ellen próbáltál küzdeni!
25 Kinyitotta fegyvertárát az Örökkévaló, elővette haragjának fegyvereit, mert dolga van az Örökkévalónak, a Seregek Istenének a káldeusok országában.”
26 „Jöjjetek mindenfelől, támadjatok Babilonra! Törjétek föl gabonaraktárait, halmozzátok halomra a zsákmányt, pusztítsátok el egészen, míg semmi sem marad belőle!
27 Öldössétek le ifjú harcosait, mint vágóhídon a fiatal bikákat! Jaj nekik, mert eljött a nap, büntetésük napja elérkezett!”
28 Halljátok? Akik Babilóniából kimenekültek, hirdetik Sionban, hogy Istenünk, az Örökkévaló bosszút állt a káldeusokon, bosszút állt Temploma lerombolásáért!
29 „Hívjátok össze mind az íjászokat! Gyűjtsétek össze Babilon ellen őket! Vegyétek körül a várost, senki se menekülhessen! Álljatok bosszút Babilonon, minden gonosz tettéért, s bánjatok vele úgy, ahogy ő bánt a többiekkel! Büntessétek meg, mert az Örökkévaló ellen lázadt, arcátlan büszkeséggel viselkedett Izráel Szentjével szemben!
30 Ezért fiataljait az utcákon ölik meg, harcosait mind levágják azon a napon” — mondja az Örökkévaló.
31 „Lásd meg, Babilon, te kevély, ellened fordulok — mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura —, mert eljött a nap, megbüntetésed ideje elérkezett!
32 Elbukik a kevély, és elterül, senki nem állítja talpra többé. Én pedig tüzet gyújtok városaiban, amely eléget mindent benne és körülötte.”
33 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Izráel és Júda népét egyaránt elnyomták ellenségeik, szolgaságba kényszerítették, s nem akarják őket szabadon engedni.
34 De Izráel és Júda Megváltója erős, Örökkévaló, a Seregek Ura a neve! Felkarolja népét, megvédi őket, békességet szerez a föld lakóinak, de veszedelmet hoz Babilonra.”
35 Ezt mondja az Örökkévaló: „Halál a káldeusokra, Babilon lakóira, fejedelmeire és bölcseire.
36 Halál a hazug jósokra, — hogy derüljön ki, milyen bolondok! Halál harcosaira, hogy megrémüljenek,
37 halál harci szekereire, lovasaira, sokfelől összegyűlt harcosaira — legyenek olyanok, mint az asszonyok —, pusztulás kincstáraira, hogy kirabolják,
38 aszály vizeire, hogy folyói kiszáradjanak, — mert szörnyűséges bálványok országa ez, és miattuk lakói mind bolondok!
39 Babilon úgy elpusztul, hogy soha többé nem lakik benne senki. Nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Csak sakálok, struccok és egyéb sivatagi vadállatok tanyáznak romjain.
40 Mert ahogy Isten elpusztította Sodomát, Gomorát és szomszédait — mondja az Örökkévaló —, úgy jár Babilon is: tökéletesen elpusztul. Senki sem lakik benne többé, még vándorok sem vernek sátrat a helyén.”
41 „Nézzétek! Idegen nemzet jön észak felől, nagy királyok nagy serege indul messzi földről!
42 Kezükben íj és lándzsa, kegyetlen szívük nem könyörül, hangjuk, mint a tenger zúgása, hatalmas lovas sereg! Mind harcra készülnek, ellened, Babilon!
43 Hallja hírét a közelgő seregnek Babilon királya: lehanyatlik karja, és megdermed, megragadja szívét a rettegés, mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyt.”
44 „Ahogy az oroszlán feljön a Jordán menti sűrű bozótosból a dúsan zöldellő legelőre, és szétkergeti a nyájat, úgy török rá én is Babilon népére, s hirtelen elűzöm őket földjükről. Azután választottamat helyezem föléjük, hogy uralkodjon rajtuk. Kicsoda hasonlítható hozzám? Ki vonhat engem felelősségre? Melyik uralkodó állhat ellen nekem?
45 Tudjátok meg, mit tervezett az Örökkévaló Babilon ellen, mit határozott a káldeusok földje felől: Ellenségeik elhurcolják őket, még a kicsiny bárányokat is, legelőik pedig pusztán maradnak.
46 Babilon bukásától még a föld is megremeg, jajkiáltásuk hangzik a nemzetek között.”
Mózes első könyve 6 : 1 – 22
1 Az emberek elszaporodtak és elterjedtek a földön. Isten fiainak tetszettek az emberek leányai, mert nagyon vonzónak látták őket. Akik megtetszettek nekik, azokat el is vették feleségül.
2
3 Akkor az Örökkévaló ezt mondta: „Ne maradjon szellemem örökké az emberben, hiszen ő csak halandó földi lény! Legyen hát életének ideje mindössze 120 esztendő.”
4 Isten fiai elvették az emberek leányait, akik gyerekeket szültek nekik. Ezekből lettek a régi idők híres-nevezetes hősei, nagy harcosok, akik akkoriban — sőt még később is — éltek a földön.
5 Az Örökkévaló látta, hogy az ember gonoszsága az egész földön elhatalmasodott. Megvizsgálta és úgy találta, hogy az emberek szívében minden gondolat, szándék és terv mindig csak rosszra irányul.
6 Emiatt az Örökkévaló megbánta, hogy embert teremtett a földre, és bánkódott.
7 Majd az Örökkévaló elhatározta: „Eltörlöm a földről az embert, akit teremtettem! Sőt, az állatokat is elpusztítom vele együtt! Elpusztítom az embereket, a kis és nagy szárazföldi állatokat és a madarakat is, mivel már bánom, hogy megalkottam őket.”
8 Nóé azonban kedves volt az Örökkévalónak, ezért neki megkegyelmezett.
9 Ez Nóé nemzetségének története. Nóé igaz ember volt. Kortársai közül senki sem vádolhatta őt semmilyen bűnnel. Nóé szoros közösségben élt Istennel.
10 Három fia született: Sém, Hám és Jáfet.
11 [11-12] Az egész emberiség végleg rossz útra tért. Isten megvizsgálta a föld lakosait, és látta, hogy annyira erőszakosak lettek, hogy az egész földet elborították bűntetteikkel.
12
13 Ezért Isten azt mondta Nóénak: „Elhatároztam, hogy minden embert kiirtok a föld színéről, mert az emberek erőszakossága már elborította az egész földet! Bizony, elpusztítom őket és a földet!
14 Építs hát magadnak egy bárkát gófer fából, és tapaszd be kívül-belül szurokkal! Készíts benne szobákat és rekeszeket!
15 Így készítsd el: a hossza 300, a szélessége 50, a magassága pedig 30 könyöknyi legyen!
16 A bárka teteje alatt egy könyök magas nyílást hagyj a fény számára! Az ajtót a bárka oldalán helyezd el! Emeletes legyen a bárka: alsó, középső és felső szintet készíts benne!
17 Tehát építsd meg a bárkát, mert hatalmas özönvízzel fogom elborítani az egész földet, és minden élőlényt kiirtok az ég alatt, amelyben élő lehelet van. Bizony, a szárazföldön minden élőlény el fog pusztulni!
18 Veled azonban, Nóé, szövetséget kötök: te jöjj be a bárkába, s veled együtt a fiaid, feleséged és fiaid feleségei is jöjjenek be!
19 Ugyancsak hozz be a bárkába mindenféle állatból kettőt-kettőt, hogy veled együtt életben maradjanak. Minden fajból egy hímet és egy nőstényt válassz!
20 Mindenféle madárból, kis és nagy szárazföldi vadállatból is hozz be kettőt-kettőt a fajuk szerint — mindegyikből hímet és nőstényét —, hogy túléljék az özönvizet!
21 Gyűjts össze mindenféle élelmet, és raktározd el a bárkában, mind a magatok, mind az állatok számára.”
22 Nóé mindezt el is végezte: mindent pontosan úgy tett, ahogy Isten parancsolta.
Mózes első könyve 10 : 8
8 Kús fia volt Nimród is, az első, aki birodalmat épített, amelynek ő volt az uralkodója.
Mózes első könyve 11 : 31
31 Táré felkerekedett a káldeai Úr városából, és elindult, hogy Kánaán földjére költözzön. Vele volt a fia, Abrám, és annak felesége, Száraj, meg az unokája, Lót, Hárán fia. El is jutottak Hárán városáig, de ott letelepedtek, és nem mentek tovább.
Dániel próféta könyve 7 : 1 – 28
1 Bélsaccar, Babilónia királya uralkodásának első évében Dániel álmot látott. Ezt a látomást látta, amíg aludt. Azután feljegyezte, amit látott.
2 Ezt mondta: Én, Dániel, azt láttam ebben az éjjeli látomásban, hogy a négy égtáj felől fújó szelek felkorbácsolták a nagy tenger hullámait.
3 A tengerből négy különböző hatalmas vadállat emelkedett ki.
4 Az első oroszlánhoz hasonlított, de sas-szárnyai voltak. Amint néztem, láttam, hogy kitépik a szárnyait, majd felemelik, és két lábra állítják, mint egy embert, és emberi szívet adtak neki.
5 A második medvéhez hasonlított, az egyik oldalára támaszkodott és három bordát tartott a fogai között. Azt mondták neki: „Kelj fel, és egyél sok húst!”
6 Azután láttam a harmadikat, amely párduchoz hasonlított, de négy feje, és a hátán négy nagy madár-szárnya volt. Hatalmat kapott, hogy uralkodjon.
7 Azután az éjjeli látomásban láttam a negyedik vadállatot is, amely ijesztőnek, rettenetesnek és igen erősnek látszott. Nagy vasfogai voltak, amelyekkel összezúzta és felzabálta, ami a szájába került. Amit nem tudott megenni, azt a lábaival összetaposta. Ez a vadállat különbözött a másik háromtól, és tíz szarva volt.
8 Mialatt a szarvait néztem, észrevettem, hogy egy újabb kis szarva nőtt ki, amelyen nagyokat mondó száj és emberi szemek voltak. Három szarvat az előbbiek közül gyökerestül kitéptek, hogy helyet készítsenek a kis szarvnak.
9 Trónokat helyeztek el, és az Öregkorú trónjára ült. Ruhája fehér volt, mint a hó, haja, mint a tiszta gyapjú, trónja, mint a tűz lángja, a trón kerekei, mint izzó parázs.
10 Tűzfolyam indult előle, ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak trónja előtt, parancsát várva. Ítélethozatalhoz készültek, és kinyitották a könyvtekercseket.
11 Figyeltem, hogy mi fog történni, mert az a kis szarv nagyon elbizakodott hangon szólt. Akkor láttam, hogy a negyedik vadállatot megölték, a testét elpusztították, és lángoló tűzben elégették.
12 A másik három vadállattól is elvették hatalmukat, de meghatározott ideig még életben hagyták őket.
13 Azután ezt láttam az éjjeli látomásban: Az ég felhőin közeledett valaki, ember fiához hasonló. Az Öregkorúhoz jött, trónja elé vezették.
14 Akkor az ember fiához hasonló uralmat, dicsőséget és királyságot kapott, hogy minden nép, nemzet és nyelv szolgálja őt. Uralma örökké tart, nem lesz vége soha. Királysága elpusztíthatatlan, mert örök.
15 Akkor én, Dániel, nagyon megdöbbentem, mert ezek a látomások felkavartak.
16 Ezért odamentem valakihez, aki ott állt, és megkérdeztem tőle, hogy mit jelent a látomás. Ő pedig elmagyarázta:
17 „A négy hatalmas vadállat, amelyet láttál, négy birodalmat jelent, amelyek a földön kialakulnak és felemelkednek.
18 De az uralmat a Felséges Isten szentjei fogják megkapni, és mindörökre az övék is marad.”
19 Tovább kérdezősködtem, mert szerettem volna megtudni az igazságot a negyedik vadállat felől, amely különbözött a többitől, és oly rettenetesnek látszott. Tudni akartam, mit jelentenek a vasfogai, bronzkarmai, miért zabált föl és zúzott össze a fogaival mindent, és miért taposta össze a maradékot.
20 Megkérdeztem, mit jelent a tíz szarv a vadállat fején, meg az a kicsi szarv, amely a többinél nagyobbnak látszott, amelyen szemek voltak és egy nagyokat mondó száj, s amelynek útjából három másik szarvat kitörtek.
21 Figyeltem ezt az utóbb növekedett szarvat, amely megtámadta a szenteket. Háborút viselt ellenük, és erősebbnek bizonyult náluk,
22 ameddig az Öregkorú el nem jött. Akkor igazságot szolgáltattak a Magasságos Isten szentjeinek, akik végül győztek, mert eljött az ideje, hogy megkapják a királyi hatalmat az uralkodásra.
23 Akkor akit megkérdeztem, folytatta a magyarázatot: „A negyedik vadállat a negyedik birodalmat jelenti a földön, mely különbözni fog minden más birodalomtól. Fölzabálja az egész földet, darabokra zúzza, és letapossa a népeket.
24 A tíz szarva tíz királyt jelent, akik ebből a birodalomból támadnak. Majd utánuk egy másik király jön, a többiektől különböző, aki három előző királyt lever és megaláz,
25 a Felséges Isten ellen szól, üldözi és
Leave a Reply